Nemzeti Sírhelyek


Remenyik Zsigmond

Rövid leírás

Remenyik Zsigmond

 

Rövid európai út után Dél-Amerikába utazott, s hat évig Argentínában, Peruban és Chilében élt (1920–1926); az utóbbi helyen megszervezte az első avantgárd csoportot. Ebben az időszakban megszerzett nyelvtudása révén számos műve jelent meg spanyol nyelven. Hazatérése után A Hét, a Ma és a Nyugat c. lap munkatársa, az Új Föld c. folyóirat szerkesztője (1926–1936). A Szép Szó munkatársa (1936–1939), József Attila halála után egyik szerkesztője. Az USA-ba költözött (1939), ahol Lengyel Menyhért biztatására megírta Vén Európa Hotel c. drámáját, amely a pusztulásba rohanó öreg kontinens víziója.

Írástechnikájában felhasználta a modern irodalom formai eredményeit; személyes vallomást, dokumentumanyagot, esszészerű elmélkedést egyaránt szerepeltetett, s váltogatta a történetek idősíkjait is. Családi emlékei nyomán balzaci méretű regényfolyamot kívánt írni korának társadalmi kérdéseiről Apokalipsis humana gyűjtőcímen. A regényciklusban a fennálló rend összeomlásának képét akarta megrajzolni. Élete során összesen 29 regényt írt a ciklusba. Első darabjáért, a Bolhacirkuszért vallásgyalázásért perbe fogták. Jellegzetesek azok a regényei, amelyekben szatirikus formában a vidéki nemesi családok széthullásáról írt (Por és hamu; Ősök és utódok). Legnépszerűbbek kalandos visszaemlékezései voltak. Dél-amerikai éveit örökítette meg a Vész és kalandban (1940), valamint a Vándorlások könyvében (1956). Más műfajokkal is kísérletezett, ezek közül legsikerültebb a Mese habbal (1934) c. groteszk szatíra, amely az 1930-as évek elejének nagy könyvsikere volt (1979-ben Bácskai Lauró István filmet forgatott belőle).

 

 

(A kép forrása: http://beszeloutcanevek.ektf.hu/utcanevek/r/remenyik_zsigmond_utca)