Rövid leírás
Budapesten ügyvédi gyakorlatot folytatott, majd ügyvédi irodájának vezetője. A Katolikus Néppárt programjával országgyűlési képviselő (Németújvár, 1901–1918). A Károlyi- és a Berinkey-kormány idején teljesen visszavonult a közélettől (1918 ősze–1919), a Tanácsköztársaság idején rövid ideig túszként tartották fogva (1919. márc.–aug.). A bukás után a Keresztény Szociális Gazdasági Párt (1919. aug.), majd a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) egyik alapítója (1919. okt.), a párton belül a szabad királyválasztó csoportosulás egyik hangadója. Nemzetgyűlési képviselő (Mezőkövesd, 1920–1922), a Nemzetgyűlés első alelnöke (1920. febr. 18.–1920. márc. 17.).
Magyarország miniszterelnöke (1920. márc. 15.–1920. júl. 19.), egyúttal belügy- és külügyminiszter is (1920. márc. 15.–1920. ápr. 19.). Kormányfői kinevezésére Horthy Miklós kormányzóvá választása (1920. márc. 1.) után, átmeneti megoldásként került sor, mivel tekintélyes politikus nem adta nevét a küszöbönálló békeszerződéshez. Kabinetje kötötte meg a trianoni békeszerződést (1920. jún. 4.) és bonyolította le a román csapatok kivonulását követően a kiegészítő választásokat a Tiszántúlon (1920. jún. 22.). Miniszterelnöksége idején fogadták el a fővárosi bizottságok újjáalakításáról szóló törvényt, valamint az árdrágítási törvényt, enyhítettek az internálás feltételein (1920. márc.), feloszlatták a magyarországi szabadkőműves-páholyokat (1920. máj.). Jelentős szerepe volt a KNEP és az Országos Kisgazda és Földmíves Párt fúziójával létrejött egységes kormánypárt, az Egyesült Keresztény Nemzeti Kisgazda és Földműves Párt (EKNKFP) megalakításában (1920. júl.). Az egységes párt felbomlása után az EKNKFP nevet megőrző kisgazdapárt tagja lett (1921. febr.). Az 1922. évi nemzetgyűlési választásokon már nem indult, a politikától teljesen visszavonulva Budapesten ügyvédi gyakorlatot folytatott.
(A kép forrása: https://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=025634)