Rövid leírás
A budapesti Magyar Kir. Operaház korrepetitora (1932–1936), Salzburgban, A. Toscanini asszisztense (1936–1937). Karmesterként Mozart Figaro házassága c. operájának budapesti előadásán mutatkozott be (1938). A nemzetiszocializmus terjedése miatt nyugatra emigrált, Zürichben élt (1939–1945); elnyerte a genfi zongoraverseny első díját (1942), de vezénylésre alig adódott lehetősége. A II. világháború után Münchenben indult újra a karrierje; a Bajor Állami Opera zeneigazgatója (1946–1952), a Majna-Frankfurti Opera főzeneigazgatója (1952-től), a londoni Royal Opera House „Covent Garden” karmestere és zeneigazgatója (1961–1971), tb. zeneigazgatója (1992-től), közben a Chicago Symphony Orchestra karmestere (1969–1991), ill. az Orchestre de Paris (1971-től) és a London Symphony Orchestra (1979–1984) vezetője is. Hamvait kérésére a budapesti Farkasréti temetőben, Bartók sírja közelében helyezték örök nyugalomra.
Világjáró karmester, nemzetközi fesztiválok (Glyndeborne, Salzburg stb.) ünnepelt vendégművésze, a legkiválóbb zenekarok (Bécsi és Londoni Filharmonikus Zenekar, Chicagói és Londoni Szimfonikus zenekar stb.) dirigense volt. Az 1980-as évektől Magyarországon is többször vendégszerepelt. Hatalmas repertoárt épített ki, amelyben jelentős helyet foglaltak el magyar szerzők (Bartók, Kodály, Dohnányi, Weiner) művei. Több mint 250 hanglemezt (CD-t) készített, ebből 45 operafelvétel. A Decca lemezcég egyik sztárkarmestere (1947-től). Lemezre rögzítette többek között W. A. Mozart, Verdi, Wagner, R. Strauss, Schönberg operáit, Beethoven, Schubert, Schumann, Mahler, R. Strauss, Bartók Béla szimfonikus és versenyműveit stb.; Wagner A Nibelungok gyűrűje c. ciklusának a világon az első teljes felvételét készítette el. 32 Grammy-díjat kapott.