Rövid leírás
A dévai állami főreáliskola r. tanára (1902–1903), a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Állattára segédőre, őre, igazgatóőre (1903–1935), c. igazgatóként nyugdíjazták (1935), a II. világháború után az MNM Állattára nyugdíjas munkatársa (1945-től). A budapesti tudományegyetem magántanára (1912–1920). Állami ösztöndíjjal a bécsi és a zágrábi múzeum malakológiai gyűjteményében, a rovignói és a trieszti zoológiai állomáson (1904–1905), majd Berlinben, Frankfurtban, Brüsszelben és Londonban (1910), ill. a villefranche-i zoológiai állomáson kutatott (1914), egyúttal az első magyar tengerkutató expedíció tagja (1913). A Tanácsköztársaság idején előadásokat szervezett a munkásság számára és előadásokat tartott az Állatorvosi Főiskolán (1919), ezért a bukás után állásától megfosztották. A Magyar Természettudományi Társulat Állattani Szakosztályának alelnöke (1929–1932), elnöke (1932–1935). A Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztályának elnöke (1954–1959). Az Állattani Közlemények szerkesztője (1908–1918, 1927–1943).
Állatrendszertani, faunisztikai, paleontológiai-fejlődéstörténeti kutatásokkal foglalkozott, a magyarországi malakológia (= a puhatestűekkel foglalkozó tudományág) legjelentősebb 20. századi személyisége. Alapvetően új eredményeket ért el a Kárpát-medence puhatestű-faunájának kutatása terén: fosszilis malakológiai adatok alapján kidolgozta a Kárpát-medence állatföldrajzi felosztását, amely a későbbi, más állatcsoportokkal végzett zoogeográfiai munkák alapja lett. Világon egyedülálló Mollusca-gyűjteménye a szakkönyvtárral együtt 1956. nov. 5-én megsemmisült. Nevét viseli az első magyar malakológiai folyóirat (Soosiana).