Nemzeti Sírhelyek


Sőtér István

Rövid leírás

Sőtér István

Az Eötvös Collegium könyvtárosa és óraadó nyelvtanára (1936–1937), a budapesti Egyetemi Könyvtár gyakornoka, díjnoka (1936–1939). A Magyar Vámpolitikai Központ fordító-előadója (1939–1941), a Magyar Gyáriparosok Szövetsége fordítója, segédtitkára (1941–1945). A Teleki Pál Intézet, ill. 1947-től a Kelet-európai Tudományos Intézet r. tanára (1945–1948), egyúttal a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) Külföldi Kapcsolatok Főosztálya osztályvezető-helyettese, osztályvezetője (1946–1948). A Szegedi Tudományegyetem Világirodalmi Tanszéke ny. r. tanára (1948–1952) és a tanszék vezetője (1950–1952), az ELTE BTK III. sz. Irodalomtörténeti Tanszéke tanszékvezető egy. tanára (1952–1983) és az egyetem rektora (1955–1956, 1963–1966). Oktatásügyi miniszterhelyettes (1956. febr.–dec.), az MTA Irodalomtörténeti Intézete, ill. Irodalomtudományi Intézete igazgatója (1957–1983). Az MTA I. Osztályának titkára (1959–1963). A Magyar PEN Klub elnöke (1960–1970). A Nemzetközi Összehasonlító Irodalomtörténeti Társaság vezetőségi tagja (1965-től), elnöke (1970–1973). A magyar irodalom története főszerkesztője (I–VI. köt., 1964–1965). A Literatura c. folyóirat főszerkesztője (1974–1985).

19. századi magyar irodalomtörténettel, a század kimagasló személyiségeinek (pl. Madách Imre, br. Eötvös József, Jókai Mór stb.) munkásságával foglalkozott. Esszéiben elsősorban világirodalmi, különösen francia irodalmi jelenségeket és irodalmi műfajokat elemzett. Regényei sajátos hangú nemzedéki krónikáknak is tekinthetők. Műfordítóként elsősorban klasszikus angol (pl. Ch. Brontë, Ch. Dickens) és amerikai (pl. Hemingway) irodalmat tolmácsolt.