Nemzeti Sírhelyek


Széchenyi Zsigmond, sárvár-felsővidéki gróf

Rövid leírás

Széchenyi Zsigmond, sárvár-felsővidéki gróf

Tanulmányai befejezése után a család kőröshegyi (Somogy vármegye) birtokán gazdálkodott (1923–1931), közben Tüskepusztán (Tolna vármegye) mezőgazdasági gyakornok. A II. világháború idején Habsburg Albrecht főherceg bellyei uradalmának vadászati szakértője (1940-től). Orosz fogságba esett (1945. márc. 11.), megszökött (1945. ápr. 5.). Alkalmi munkákból élt (1946). Az Országos Erdészeti Központ vadászati felügyelője (1947–1950). A Magyar Mezőgazdasági Múzeum muzeológusa (1950–1951), közben a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) Afrika állatvilága c. kiállításának rendezésében is közreműködött. Elbocsátották állásából, és Polgár község 88. sz. tanyájára telepítették ki (1951. júl.); később Balatongyörökre költözhetett. A keszthelyi rendőrség „munkanélküli és közveszélyes csavargó” jogcímen internálta (1952. nov.), büntetését a keszthelyi és a veszprémi fegyintézetben, a budapesti toloncházban, valamint a sopronkőhidai fegyházban töltötte. Szabadult (1953. jún.), visszatért Balatongyörökre. A keszthelyi múzeum alkalmazta (1953-tól).

A magyar vadgazdálkodás és vadászat kiemelkedő alakja. Számos külföldi expedíciójának (1927: Szudán; 1928–1929: Kenya; 1932–1934: Kenya, Tanganyika, Uganda; 1935: Észak-Amerika [Alaszka], Afrika [Líbiai-sivatag]; 1937–1938: India; 1939: Egyiptom, Líbia; 1963: Kenya) célja többek között az MTM állattári anyagának, ill. a Fővárosi Állat- és Növénykert élőállat-állományának gyarapítása, emellett élővadfotó-felvételek és útikönyvek készítése. Máig világrekord a Líbiai-sivatagban elejtett addax antilopja. 1938-ban megnyerte Magyarország élőgalamblövő bajnokságát, és ekkor érte el apróvadkilövésben saját rekordját is (2645 nyúl, fácán, fogoly; Tótmegyer, dec. 13–18.). Tapasztalatait szakcikkekben, szakkönyvekben, vadásznaplókban, ill. ismeretterjesztő kiadványokban foglalta össze, de több elbeszélést és regényt is írt.