Rövid leírás

Szűcs Jenő

A Magyar Országos Levéltár Középkori Gyűjteményének levéltárosa, majd a Családi Levéltárak Osztálya, ill. a Kamarai Levéltári Osztály referense (1952–1960). Az MTA Történettudományi Intézete (TTI) tud. munkatársa (1960–1972), tud. főmunkatársa (1972–1987), tud. tanácsadója (1987–1988) és a Középkori Osztály, ill. Főosztály vezetője (1976–1988). Az ELTE BTK egy. tanára (1987. júl. 1.–1988. nov. 24.). Az MTA Csehszlovákia Kutatócsoportjának vezetője (1961–1965).

Tudományos pályafutásának kezdetén is elsősorban középkori és kora újkori várostörténettel foglalkozott, majd érdeklődése fokozatosan kiterjedt a középkori eszmetörténet, a magyar politikai gondolkodás és nemzettudat történetére. Levéltárosként készítette el első nagyobb munkáját (Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon, 1955), majd Molnár Erik meghívására került az MTA TTI-be (1960). Az 1960-as évek elején bekapcsolódott az ún. nacionalizmus vitába. A vita során érlelte ki a magyar nemzeti tudat kialakulásával kapcsolatos nagy jelentőségű munkáit, bevezette a gentilis etnikai tudat fogalmát, amely véleménye szerint történeti előzménye, egyúttal fogalmi ellentéte is volt a középkori nemzeti tudatnak (A gentilizmus, 1971). Későbbi műveiből kiemelkedik még a Dózsa parasztháború ideológiáját elemző dolgozatai, a 13. századra kialakuló egységesülő jobbágyság mikroelemzése, valamint a Kézai Simon munkásságát elemző forrástanulmányai. Eredetileg a Bibó István tiszteletére összeállított szamizdat kiadványban írta meg nagyhatású tanulmányát Európa három régiójáról (Vázlat Európa három történeti régiójáról, 1981). Véleménye szerint a Magyarországot felölelő térség nem kelet-európai, hanem a Nyugat- és Kelet-Európa közé ékelődött, de minőségében inkább az előbbihez, mint az utóbbihoz tartozó harmadik régió (Kelet-Közép-Európa). Munkája igen nagy visszhangot váltott ki s az 1980-as évek egyik kultikus történeti művévé vált. Élete utolsó éveiben Magyarország történetének regionális kijelölésén kívül elsősorban a 13. századi átalakulás gazdaság- és társadalomtörténeti vonatkozásait, ill. a magyarországi városhálózat térbeli tagolódását vizsgálta.