Rövid leírás
Budapesten ügyvédjelölt, majd könyvtáros. Párizsban élt (1930–1936). Budapesten az Orion Rádiógyár szak- és reklámszövegírója (1940–1945). Első versei a Magyar Írásban és a Nyugatban jelentek meg. Első kötete (Az Élet tavaszán) tizenhat éves korában látott napvilágot. A lírai formanyelv számos ágát művelte. Második kötete (Papírember, 1928) számos vizuális, ún. Calligramme vonalverset is tartalmazott. A Cercle François Villon tagjaként kapcsolatba került az avantgárd művészi törekvésekkel. 1936-ban Párizsban kiadta – V. Kandinszkij, H. Arp, Moholy-Nagy László és mások támogató aláírásával – a Dimenzionista Manifesztumot. Dimenzionalista elmélete szerint a modern művészetek egy-egy új dimenzióval gazdagodnak, pl. az irodalom kilép a síkba, a festészet a térbe. Kiáltás (1942) c. kötetének hangvételére rányomta bélyegét hosszan tartó betegsége, visszatérő motívuma a halál. Az öngyógyítással és a jógával kapcsolatos teóriáit, jógaoktatásából nyert tapasztalatait Ne légy többé beteg! c. írásában összegezte. Népszerűségét meséinek, gyermekverseinek, főként a Tengereczki Pál-köteteknek köszönhette. Magyarra fordította francia, orosz és szerb költők műveit.