Rövid leírás
A zsarnóczai, majd a besztercebányai erdőhivatal gyakornoka (1890–1894), a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia Erdőrendezéstani Tanszéke tanársegéde (1890–1894), a selmecbányai Erdészeti Kísérleti Állomás kísérletügyi adjunktusa (1898–1904). Az akadémián a növénytan mb. előadó tanára (1904–1914), egyúttal a József Műegyetemen a növényhisztológia magántanára (1903–1914) és a Növénytani Tanszék egy. adjunktusa (1904–1914). A budapesti tudományegyetemen, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetemen a növényhisztológia magántanára (1905–1912), a növényrendszertan mb. előadó tanára (1912–1914), a növényrendszertan és növényföldrajz ny. rk. (1914–1918), ny. r. tanára és a Növényrendszertani és Növényföldrajzi Intézet és Növénykert igazgatója (1918–1940). A Növénytani Közlemények (1907–1909), ill. a Botanikai Közlemények szerkesztője (1909–1912). Az Index Horti Botanici Universitatis Budapestinensis alapító szerkesztője (1932–1940).
A fás növények szövettanával, mikológiával és növénypatológiával, majd növényrendszertannal, növényföldrajzzal és ősnövénytannal foglalkozott. Új – később többek által megcáfolt – elméletet dolgozott ki Magyarország növényzetének keletkezésére. Gyógynövénytermesztéssel (pl.: gyapjas és piros gyűszűvirág) is foglalkozott. Emlékét őrzi a tari (Nógrád megye) Tuzson Arborétum.