Rövid leírás
Budapesten nyelvtanár, könyvügynök, majd vállalati titkár (1941–1945). A II. világháború után az MKP járási titkára a Központi Vezetőség (KV) propagandaosztályának munkatársa (1945–1946). A Szabad Föld munkatársa, segédszerkesztője (1946–1947), főmunkatársa (1947–1953), a Csillag szerkesztőségének tagja (1953). A Népszabadság főmunkatársa (1958–1959), a Falusi Vasárnap c. hetilap főszerkesztője (1959-től). A Művészeti Alap Irodalmi Szakosztályának elnöke.
Első írásai a Pester Lloyd ban jelentek meg (1939), később az Élet, a Napkelet, az Ünnep, a Híd és a Sorsunk közölte verseit és elbeszéléseit. Több sikeres film forgatókönyvét írta (pl. Tűzkeresztség; Vihar; Hintónjáró szerelem). Műveiben korának társadalmi problémáival, a parasztság életének 1945 utáni átalakulásával, az 1960-as évektől a városi élettel foglalkozott.
Irodalom
Uborkafa
Sántha Cézár, a Szőrgyűjtő Nemzeti Vállalat (SZŐRNEVÁL) Ecsellő mezővárosi kirendeltségének szőrszakértője, kicsit sokat ivott nevenapján. Vidáman iszogatott, majd elaludt, így hát lekéste a sorsdöntőnek tűnő értekezletet, amelyen kiderült, hogy a SZŐRNEVÁL nem tudja teljesíteni a tervet, sőt szabotálja annak a végrehajtását: a helyi Nemezgyárnak nem tudott adni egy deka szőrt sem. Sólyom Aladár, a kirendeltség vezetője, Bolla Imre tanácselnök nyomására fő felelősként megnevezte Sántha Cézár szőrszakértőt, aki, lám az értekezletről is távol maradt.
Sántha Cézár szőrgyűjtő szabotőr azonban nemcsak azért késett el a sorsdöntőnek tűnő értekezletről, mert előző nap, nevenapján, kicsit megemelte a poharat. Ő igyekezett ahogy csak tudott, ám pechjére útközben találkozott Holenda Pállal, a SZŐRNEVÁL tröszt vezérigazgatójával. A szőrgyűjtő csúcsvezető, épp Budapestre igyekezett, hogy beszámoljon a helyi szőrgyűjtés állásáról, ám autója durrdefektet kapott. A helyi szőrszakértő valójában parádéskocsis volt valamikor, de az autókhoz is értett. Pillanatok alatt megjavította a vezér autóját, aki hálából, a megjavított autón, maga fuvarozta a szőrszakértőt az értekezletre, ám Sántha Cézár az értekezletről mégis távol maradt.
Sántha Cézár szőrgyűjtő szakértő, szerencséjére útközben találkozott Holenda Pállal, a SZŐRNEVÁL tröszt vezérigazgatójával, aki maga fuvarozta őt az értekezletre menet. Sólyom Aladár, helyi kirendeltségvezető csak azt látta, hogy a szőrgyűjtő szabotőr, értekezletre menet, a vezér autójából szállt ki, sőt a vezér barátságosan kezelt vele, sőt a vállát kicsit meg is lapogatta. Sólyom Aladár, a történtek ilyetén fordulatán, váratlanul kinevezte Sántha Cézár szőrszakértőt a vállalat Ecsellő mezővárosi kirendeltségének termelési vezetőjévé, jóllehet az értekezletről távol maradt szőrszakértőt az imént még szabotázzsal gyanúsította.
Sántha Cézár, a SZŐRNEVÁL Ecsellő mezővárosi kirendeltségének termelési vezetője valamikor parádéskocsis volt, valójában nem értett az állati szőrök gyűjtéséhez. A Nemezgyárban azonban szerszámgépek készültek, a szerszámgépekhez nemezgyűrű szükséges, a nemezgyűrűk tömítéséhez azonban szőr kellett, sok-sok szőr. Szőr azonban nem volt, nemsokára leállhatnak a gépek. Ezért Sántha Cézár, a pártkongresszus legutóbbi irányelveinek megfelelően – Előre a szőrgyűjtés sikeréért! – úgy döntött, hogy a szőr gyűjtéséről áttérnek a szőr termelésére. Eddig paraszti ország voltunk, mostantól ipari ország vagyunk, ahol a szőrt is nagyüzemi keretek között termeljük.
Sántha Cézár, a SZŐRNEVÁL Ecsellő mezővárosi kirendeltségének termelési vezetője, valamikori parádéskocsis, kísérleti nyírást hirdetett meg azoknál a gazdáknál, akik jószággal rendelkeztek. A rendelet hatálya alá esett minden olyan marha, disznó, kecske, azonfelül kutya is, amelynek szőre, sertéje, bundája meghaladja a két centimétert. Ezenfelül, prémiumképpen, a tulajdonos haját is megnyírják – ingyen. A cél a Nemezgyár nyersanyaggal való ellátása, ezért a szőrt is nagyüzemi keretek között kell termelnünk. Előre a szőrgyűjtés sikeréért!
Sántha Cézár valamikori parádéskocsis, nem értett sem az állati szőrök gyűjtéséhez, sem az állati szőrök termeléséhez. Nem tudta, ha a disznót megnyírják, megférgesedik, elpusztul, jön a dögvész. Míg Ecsellő mezőváros férfilakossága Bolla Imre tanácselnök szüreti ünnepségére volt hivatalos, az újonnan kinevezett termelési vezető titokban, a község valamennyi állatát megnyírta. Ecsellő mezőváros férfilakossága a szüreti mulatság napján vidáman iszogatott, kicsit megemelte a poharat, ám miután kijózanodott, másnap döbbenten látta, hogy valaki a község valamennyi állatát megnyírta.
Ecsellő mezőváros férfilakossága a szüreti mulatság másnapján, miután kijózanodott, éktelen haragra gerjedt, és összegyűlt a tanácsháza előtt, majd onnan a SZŐRNEVÁL helyi kirendeltsége elé vonult; követelve a felelősök megbüntetését és a dögvész megelőzését. Bolla Imre, Ecsellő mezőváros tanácselnöke és Sólyom Aladár, a SZŐRNEVÁL ecsellői kirendeltségvezetője, a történtek ilyetén fordulatán, váratlanul fő felelősként megnevezte Sántha Cézár szőrgyűjtő szabotőrt, aki, lám a szüreti mulatságról is távol maradt.
Ecsellő mezőváros férfilakossága részben elfogadta a felelős megnevezését, ezenfelül, úgy döntött, hogy nemcsak a szőrgyűjtő a szabotőr, hanem mindhármójuk. Büntetésként valamennyiük haját és szőrzetét, prémiumképpen, megnyírták – ingyen. A cél a Nemezgyár nyersanyaggal való ellátása, ezért a szőrt is nagyüzemi keretek között kell termelnünk. Előre a szőrgyűjtés sikeréért!
(Uborkafa. Urbán Ernő szatírája három felvonásban. Halála napján, szeptember 19-én a Kossuth-díjas íróra emlékeztünk. Farkasréti sírja a nemzeti sírkert része.)