Nemzeti Sírhelyek


Ballagi Mór (1848-ig Bloch Móric)

Rövid leírás

Ballagi Mór (1848-ig Bloch Móric)

 

Móron és Surányban nevelő (1832–1836), majd tanulmányai befejezése után a szarvasi evangélikus líceum r. tanára (1844–1848). A forradalom és szabadságharc idején Görgei hadteste táborkari irodájának fogalmazója (hadnagyi, majd főhadnagyi rangban, 1848. okt.–1849. jún.), majd századosként a Hadügyminisztérium Elnöki Osztályának titkára (1849. jún.–szept.). A világosi fegyverletétel után Szarvasra internálták, s az osztrák hatóságok eltiltották a tanítástól, ezért kondorosi földjén gazdálkodott (1849–1851). A kecskeméti református teológiai intézetben a keleti nyelvek és a bibliamagyarázat (1851–1855), a pesti, ill. a budapesti református teológiai akadémián a hittan és a bibliamagyarázat r. tanára (1855–1877). 

Politikai szereplését a zsidóság emancipációjával kapcsolatos, még Párizsban írt röpirattal kezdte (1840). Később sokat vitatott álláspontja szerint a zsidóság emancipációjának, a magyarsággal való azonosulásának elengedhetetlen feltétele a kikeresztelkedés. Gyűjtötte a magyar példabeszédeket és közmondásokat, összeállította a magyar nyelv „teljes szótárát”, több német–magyar, ill. magyar– német szakszótárt szerkesztett, héber nyelvtankönyvet is írt. Feldolgozta a magyar nyelvfejlődés történetét.

(A kép forrása: Wikipédia)