Rövid leírás
Tanácsnoki rangban a városháza közoktatási ügyosztályának vezetője (1901–1906), Budapest polgármestere (1906–1918) és mb. főpolgármestere (1913–1918), tényleges főpolgármester (1918. ápr. 1.–1919. jan. 11). Budapest főpolgármestereként a Főrendiház tagja (1918). Budapest Székesfővárosi Törvényhatósági Bizottsága tagja, örökös tagja (1931-től). 1918. okt. végén IV. Károly az ő miniszterelnöki kinevezését is fontolgatta.
A Tanácsköztársaság idején rövid időre lefogták. Az összeomlás után Ugron Gáborral együtt a mérsékelt liberális Nemzeti Szabadelvű Párt vezére (1919. aug.–okt.), majd a Vázsonyi Vilmos irányításával létrejött Nemzeti Demokrata Párt egyik vezetője (1919. okt.–1921. jan.), ezután pártonkívüli liberális politikus. A Huszár-kormány igazságügyminisztere (1919. nov 24.–1920. márc. 15.). Nemzetgyűlési képviselő (Bp. XIII. választókerület, 1920–1922; Budapest Déli [III.] lajstromos kerület, 1922–1926), országgyűlési képviselő (Budapest Északi [II.] lajstromos kerület, 1927–1931). A Polgárok és Munkások Szövetsége megalakításának egyik kezdeményezője és vezetője (1921–1922), majd csatlakozott a Demokratikus Szövetséghez (1924), s részt vett a Független Nemzeti Demokrata Párt (Egyesült Balpárt) megalakításában is (1926. júl.). A liberálisok jelöltjeként Sipőcz Jenővel szemben vereséget szenvedett az 1926. okt.-i budapesti polgármesterválasztáson, a dec.-i országgyűlési választások után a kormánypárthoz csatlakozott.
(A kép forrása: Wikipédia)