Nemzeti Sírhelyek


Hutÿra Ferenc, 1917-től szepeshelyi

Rövid leírás

Hutÿra Ferenc, 1917-től szepeshelyi

 

A budapesti tudományegyetem Kórbonctani Intézetének gyakornoka (1882–1886), az Állatorvosi Tanintézet, ill. az Állatorvosi Akadémia segédtanára (1886–1888), a belorvostan és járványtan r. tanára (1888–1931); közben az Akadémia igazgatója (1897–1899), majd az akadémiából megalakult Állatorvosi Főiskola első rektora (1899–1931). A budapesti tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1889–1899), c. ny. rk. tanára (1899–1931). A pécsi Erzsébet Tudományegyetem t. ny. r. tanára (1922–1931). Országgyűlési képviselő, a Felsőház tagja (1927–1933).

Orvosdoktorként végzett, s tudományos pályafutásának elején is elsősorban humánpatológiai kérdésekkel foglalkozott: első dolgozatai a nyitott gerinc és a májtumor patológiáját vizsgálták. Később érdeklődése az állatjárványtan felé fordult. Az állati fertőző betegségek világhírű tudósa, nemzetközileg is korszakos jelentőségűek, a sertésvésszel és a sertéspestissel kapcsolatos kutatásai. Kimutatta az Amerikából származó sertéspestis vírusos jellegét, majd kutatásainak eredményei lehetővé tették a betegség elleni védőoltás kidolgozását (oltóanyagát az 1950-es évekig a világon mindenütt használták!). Beazonosította és leírta a sertés brucellózisát, jelentős eredményeket ért el továbbá számos súlyos, járványos állatbetegség (pl. a tuberkulózis, a takonykór, a lépfene, a tenyészbénaság, a keleti marhavész, a tetanusz stb.) vizsgálatában.

(A kép forrása: Wikipédia)