Rövid leírás
Első művei a kor divatjának megfelelő életképek voltak (Búsuló betyár, 1854; Felköszöntő a korcsmárosra, 1855; A menyasszony üdvözlése, 1855; Magyar parasztmulatság, 1860) de már ezekben a művekben is kitűnt brilliáns rajztechnikája, sajátos, humoros látásmódja. Bécsi tanulmányai idején közölte első humoros rajzait, karikatúráira hamar felfigyeltek a pesti lapok. Jókai Mór lapja, az Üstökös (1866-tól) munkatársa, de rajzai sorra megjelentek a Vasárnapi Ujságban (1866-tól), a Borsszem Jankóban (1868-tól) a Bolond Istókban is (1878-tól).
Jókai Mór lapja, az Üstökös közölte az első képtörténeteket, amelyek a magyarországi képregény ősének tekinthetők. A képtörténetek mellett Jankó volt az első karikaturista, aki rendszeresen közölt portrékarikatúrákat, valamint állandóan szerepeltetett visszatérő figurákat egyes álláspontok szélsőséges vagy markáns képviseletére (Sanyaró Vendel, Tojáss Dániel, Seiffensteiner Salamon stb.). Közel 70 000 rajzot készített. Humoros rajzokon és grafikákon kívül alföldi tájképeket és drámai hangulatú paraszti életképeket is alkotott.
(A portrékép forrása:http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/b0/J%C3%A1nos_Jank%C3%B3_%281833-1896%29_hungarian_painter%2C_graphic%2C_caricaturist.jpg)