Rövid leírás

Kautz Gyula

 

A pozsonyi jogakadémia segédtanára (1851–1853), a nagyváradi jogakadémián az osztrák pénzügytan (1853–1854), a nemzetgazdaságtan rk. (1854–1856), r. tanára (1856–1857). A budai műegyetemen a nemzetgazdaságtan, a kereskedelmi jog és törvényismeret ny. r. tanára (1857–1863). A pesti egyetem magántanára (1859–1863), a magyar közjog és közigazgatás (1863–1868), a nemzetgazdaságtan és pénzügytan ny. r. tanára (1868–1883); közben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1872–1873), majd az Egyetem rektora (1873–1874). Deák-párti, ill. szabadelvű párti programmal országgyűlési képviselő (Győr, 1865–1883), a Főrendiház örökös tagja (1886-tól), valóságos belső titkos tanácsos (1893-tól). Az Osztrák–Magyar Bank alkormányzója (1883–1892), főkormányzója (1892–1900).

Az MTA II. Osztálya elnökhelyettese (1903. okt. 26.–1904. máj. 13.), az MTA másodelnöke (1904. máj. 13.–1907. máj. 3.).

A nemzetgazdaságtan (= nemzetgazdászattan) első magyarországi művelője. Munkásságára nagy hatást gyakorolt a klasszikus angol közgazdaságtan, azok eredményeinek első hazai ismertetője és népszerűsítője. Gazdaságpolitikusként jelentős szerepet játszott az 1867. évi kiegyezés (= kiegyenlítés) pénzügyi előkészületeiben, részt vett az első közös költségvetés kidolgozásában. Kezdeményezte a közös pénzügyi rendszernek aranyvalutára való helyezését.

(A kép forrása: Wikipédia)