Rövid leírás
Hauszmann Alajos építészeti irodájának munkatársa (1902–1905), a József Műegyetem Ókori Építészet Tanszéke tanársegéde (1905–1908), egy. adjunktusa (1908–1928) és magántanára (1918–1928), a Magyar Képzőművészeti Főiskola ny. r. tanára (1928–1944).
Nagybátyja, Lechner Ödön útmutatását követve világos szerkezetű, a funkciót tisztán követő terveket készített, majd a népi, elsősorban erdélyi építészet alkotásait figyelembe véve tervezte új alkotásait. Nevéhez fűződik a nemzeti konzervativizmus építészeti programjának kidolgozása. Részt vett a budai várpalota építésében, restaurálta a Magyar Nemzeti Múzeum épületét, a budai várnegyedben levő régi Országház copf stílusú dísztermét (1928). Klasszicizáló stílusban építette a budapesti Rezső téri templomot (1929), a budapesti Remetekertvárosi templom középkori jelleget idéz különös belső térkiképzésével (1938–1941); egyéb alkotásai közül kiemelkedik a Jókai-síremlék (Fiumei út, 1928). A II. világháború idején megfogalmazta a helyreállításra vonatkozó javaslatait (Az építészet háború utáni feladatai Magyarországon, 1944), amelyben a modern építészet jegyében való újjáépítést tűzte ki célul, majd jelentős részt vállalt a világháború utáni építész közéletben. Építészettörténeti tevékenysége is jelentős.
(A kép forrása: http://lechnerkozpont.hu/cikk/lechnerek-regen-es-ma-3)