Rövid leírás
A bécsi gyárakban, a Rajna vidékén, Svájcban és Angliában dolgozott, gyarapította szakmai ismereteit (1855 k.–1866), a pesti Első Magyar Gépgyár üzemvezetője, műhelyfőnöke (1866–1868), majd felesége hozományából kis gépjavító és malomgépgyártó műhelyt nyitott a Váci körúton (ma: Bajcsy-Zsilinszky út, 1868–1873). Bővülő üzemét később átköltöztette a Külső Váci útra, ebből fejlődött ki fokozatosan az országos jelentőségű Láng Gépgyár.
Új telephelyén gőzgépeket is gyártani kezdett, szerkesztőirodát létesített (1873–1892), vállalatát fiával, Láng Gusztávval együtt vezette (1892–1911), majd rt.-vé alakította. Visszavonulása után a vezetést fiának adta át (1911-től), ezután a Láng Gépgyár Rt. igazgatóságának tagja, alelnöke (1911–1914).
A gőzgépgyártás kifejlesztésének egyik magyarországi úttörője. Az általa alapított Láng Gépgyárból került ki az első hazai gyártású, 49 lóerős „nagy gőzgép” (1874). Gyára jelentős szerepet játszott a gőzgépkorszak víz-, gáz- és energiaszolgáltatásának kifejlesztésében. A párizsi világkiállításon 1300 lóerős, fekvő, kétszeres expanziójú, kondenzációs gőzgépével tűnt ki.