Rövid leírás
A pozsonyi országgyűlésen a távollevők követe (1832–1834); közben Pesten, ügyvédi vizsgáját magyar nyelven tette le (1834). Fejér vármegyében ügyvéd (1834-től), majd csak tudománnyal és szépirodalommal foglalkozott. A forradalom és szabadságharc alatt a Sárkeresztúri választókerület (Fejér vm.) országgyűlési képviselője (1848. jún.–1849), a kormányt Debrecenbe is követte. A Debreceni Lapok kiadója (1849. febr. 17.–márc. 13.). A bukás után elfogták, kilencévi várfogságra ítélték (1850–1852: Komáromban, 1852–1856: Olmützben raboskodott, 1856-ban szabadult).
Miután ügyvédi gyakorlatot nem folytathatott, Simonyi Antal mellett kitanulta a fényképész mesterséget (1857). Amerikában és Londonban élt (1859–1861). Hazatérése után ismét a Sárkeresztúri választókerület képviselője (1861–1915), 101 éves korában hunyt el, minden idők legidősebb magyar országgyűlési képviselője (1892, 1898–1899, 1901, 1905 és 1910: a Felsőház korelnöke)! A Nép Zászlója c. hetilap ún. lapvezére (1868–1869), a Zászló c. néplap szerkesztője (1869–1872: megszakítással).
Elutasította Ferenc József magyar királlyá koronázását és szenvedélyesen küzdött (tömegmozgalmat is indított) a kiegyezés módosításáért: 1868-ban Turinban személyesen is felkereste Kossuth Lajost.
(A portrékép forrása: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/4b/Madar%C3%A1sz_J%C3%B3zsef-Vas%C3%A1rnapi_Ujs%C3%A1g-1915.jpg)