Nemzeti Sírhelyek


Márkus László

Rövid leírás

Márkus László

 

Orvosnak, majd jogásznak készült, de tanulmányai befejezése előtt újságíró, kritikus lett az Alkotmány c. lapnál. Hevesi Sándor oldalán részt vett a Thalia Társaság munkájában. A Magyar Színház rendezője (1907-től), a Király Színház és a Magyar Színház ún. szcenikai felügyelője (1913–1917). Részt vett a Déli Hírlap megalapításában (1917). Az Apollo Kabaré rendezője, majd művészeti vezetője (1919).

1922-ben a Pesti Hírlap és A Reggel c. lapokhoz szerződött cikk- és vezércikkírónak, ugyanakkor megkezdte díszlettervezői munkáját is a Renaissance Színházban. A Magyar kir. Operaház tagja (1923-tól), főrendezője (1925–1926), vezető főrendezője (1926–1935), örökös tagja (1934), az Operaház igazgatója (1935–1944), közben egy évig a Nemzeti Színház igazgatója is. A Színművészeti Főiskola r. tanára (1945–1948). Rendezői tevékenységét a mértéktartó ízlés, az új stílusú drámarendezés, a cselekmény és a zene szerves egysége jellemezte. Rendezései és színpadképei közül kiemelkedtek: Farsangi lakodalom (Poldini), Pelléas és Mélisande (Debussy), Parsifal (Wagner), Turandot (Puccini), Háry János és Székelyfonó (Kodály), A kékszakállú herceg vára (Bartók). A némafilmkorszakban számos film díszleteit is tervezte.

 

(A kép forrása: https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz15/174.html)