Rövid leírás
Részt vett a Kortárs c. folyóirat szerkesztésében (1928), majd első írásai a Jóság c. antológiában jelentek meg (1929). Első önálló verseskötete Pogány köszöntő címmel jelent meg (1930), következő kötetét (Újmódi pásztorok éneke, 1931) „vallásgyalázás és a szemérem elleni vétség” vádjával az ügyészség elkoboztatta, a bíróság nyolc napi fogházbüntetésre ítélte, amelyet Sík Sándor közbenjárására felfüggesztésre módosítottak. Egyetemistaként a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának egyik megalapítója, falukutató útjaikon ismerte meg a parasztság tényleges életkörülményeit, s részt vett a munkásotthon kulturális életében. 1935 aug.-ában feleségül vette Gyarmati Fannit, aki szerelmi lírájának már kora ifjúságától kezdve ihletője volt.
Szerkesztésében jelent meg a 12 fiatal költő műveit tartalmazó Korunk c. antológia (1935), majd évente adta ki újabb köteteit, amelyek közül a Járkálj csak, halálraítélt! fordulatot jelentett pályafutásában (1936). Kortársairól, Babits Mihály, Füst Milán, Szabó Lőrinc lírájáról szóló tanulmányai mellett megírta az Ikrek hava (1940) c. önéletrajzi kötetét, s szintén 1940-ben jelent meg Válogatott versek c. kötete. Szamosveresmarton (1940. szept. 5.–dec. 18.), majd Margitán, Királyhágón, ill. Élesden munkaszolgálatos (1942. júl. 1.–1943 tavasz), amely alól barátai közbenjárására felmentést kapott. Verseit ekkor már nem közölték, csak műfordításai jelenhettek meg (Orpheus nyomában, 1943). Ismét munkaszolgálatra hívták be (Vácra, 1944. máj. 20.), a szerbiai Borba hurcolták (1944. máj. vége). A szovjet csapatok előretörése miatt a bori munkatábort kiürítették, és a foglyokat 1944. szept. 17-én „erőltetett menetben” Németország felé hurcolták. A teljesen kimerült, járni is alig képes költőt egy német katona Abda határában agyonlőtte. Holttestének exhumálásakor a verseit tartalmazó noteszát (bori notesz) kabátja zsebében találták meg. A Tajtékos ég c. kötetének anyagát még ő állította össze, ami utolsó verseivel kibővítve jelent meg (1946).
Első verseiben a fiatal lázadó expresszionista hangon szólalt meg, majd lírájában az avantgárd érzésvilágát a társadalmi elnyomás elleni tiltakozás, a szabad versformákat a görög-római költészet versformái váltották fel. Egyetemi évei alatt találkozott Sík Sándorral, akinek hatása igen erős volt Radnótira: tőle kapta korai költői korszakának expresszionista ízeit, csapongó szabadvers-formáit, életútjának olykor fellángoló katolikus hangulatait (amely később a katolizálásig is elvezetett). Születésének tragikus körülményeitől egész életében nem tudott elszakadni, egyre erősödő mértékben jelentek meg verseiben a bűntudatnak, a szenvedés jogosságának motívumai, származása pedig későbbi sorsának történelmi tragikumát adja. Az 1930-as évek legismertebb versei (Mint a bika, 1933; Járkálj csak, halálraítélt!, 1936) nem elsősorban poétikai, inkább etikai jellegű önvallomások. A múlt, a fiatalság jellemzője az önfeledt élet, amely figyelmen kívül hagyja a veszélyeket. A jelen magatartásformája tudomásul veszi a veszélyt, s a „nem-menekülés” helytállását hirdeti. Megjelenik jellegzetes költői megoldása, a kolofont idéző zárlat, amely szentenciózusan foglalja össze a vers üzenetét.
Radnóti költészetének kiteljesedése akkor következett be, amikor a szorongás, félelem már nem érzet, hanem jogosan megjelenő tény. Késői verseiben a forma fegyelme esztétikai és művészi válasz egy kaotikus világra, amelyből hiányzik az emberség. Ennek külsődleges formai jegyei a hagyományos, kipróbált műfajok (episztola, himnusz, óda, ekloga stb.) felelevenítése. A bori noteszban talált versei a pusztulás képei mellett az otthon harmóniájáról, felesége iránti hűségéről szóló művek, a magyar költészet megrendítően szép alkotásai (Hetedik ecloga; A la recherche…; Sem emlék, sem varázslat; Töredék; Nem tudhatom; Levél a hitveshez). Kiváló műfordító volt, Apollinaire- és La Fontaine-tolmácsolásai a magyar műfordítás klasszikus alkotásai. Egyes műfordításait a nevéből kitalált Eaton Darr angol költő néven tette közzé. Irodalmi igénnyel megírt Naplója (1937–1943) fontos kordokumentum.
(A kép forrása: http://lib.ke.hu/component/k2/item/1896-radnoti-miklos)