Nemzeti Sírhelyek


Ráth-Végh István, 1910-től laki (Ráth István)

Rövid leírás

Ráth-Végh István, 1910-től laki (Ráth István)

A Bírói Egyesület titkára (1910–1918), majd Budapesten ügyvédként dolgozott (1921–1934). Jogi tanulmányokat írt, részt vett a Grecsák Károly által szerkesztett Codex Hungaricus munkálataiban és a döntvénytárak összeállításában. A Jogtudományi Közlöny szerkesztője.

Az Uránia Színház állandó munkatársa (1899), vetített, később mozgóképeken keresztül népszerűsített országismertetőkhöz, tudományos ismeretterjesztő előadásokhoz készített szöveget. A divat c. szatíráját a budapesti Nemzeti Színház mutatta be (1909). Az 1920-as években három regénye jelent meg (Októberi rózsa, 1921; Ércmadár, 1930; Chére szívem, 1930). Az 1930-as évektől művelődéstörténeti kuriózumokat dolgozott fel; az emberi butaság kultúrtörténetétől a történelmi hazugságok leleplezéséig stb. terjedő érdekességekből, művelődés- és kultúrtörténeti különlegességekből összeállított népszerűsítő köteteivel (A könyv komédiája, 1937; Az emberi butaság kultúrtörténete, 1938); A szerelem regényes életrajza, 1941; A házasság regényes életrajza, 1942; Az asszonyi hűtlenség története, 1943; Fekete krónika, 1944) országos ismertséget szerzett.