Nemzeti Sírhelyek


Sárközi György

Rövid leírás

Sárközi György

Első írásai a Nyugatban jelentek meg (1917), amelynek később állandó munkatársa lett. Az Athenaeum lektora (1919–1935), irodalmi vezetője (1935–1938), részt vett a Pandora c. irodalmi folyóirat szerkesztésében is (1927), egyúttal a Válasz c. folyóirat szerkesztője (1935–1938). Megindította a falukutató írók Magyarország felfedezése c. szociográfiai könyvsorozatát. Jelentős szerepe volt a Márciusi Front szervezésében és vezetésében, s részt vett a Kelet Népe szerkesztésében (1939). A zsidótörvények miatt hamarosan kiszorult a közéletből. 1944 tavaszán elhurcolták, a balfi munkatáborban vesztette életét.

Műveiben a városi kispolgárok és tisztviselők sivár életének finom tollú, egyszerű hangú ábrázolója. Osvát Ernő felfedezettjeként a Nyugat második nemzedékének jelentékeny, egyéni hangú költője. Első kötetében, az Angyalok harcában (1926) szokatlan, új képkapcsolásokkal jelentkezett. Költészetét a panteizmus, a miszticizmus és a katolicizmus egyaránt befolyásolta. Novellái naturalista hangvételűek, Dózsa-drámájában korának aktuálpolitikai kérdéseit vetette fel. Műfordítóként klasszikus német irodalmat tolmácsolt: lefordította Goethe Faustjának első részét (1937), valamint Thomas Mann Jákob, József és József Egyiptomban (1937) c. regényeit.

 

(A portrékép forrása:http://babavaros.gportal.hu/gindex.php?pg=26303469)