Nemzeti Sírhelyek


Sárosy Gyula, pókai (Sárosi Gyula; Sárosy Lajos Gyula)

Rövid leírás

Sárosy Gyula, pókai (Sárosi Gyula; Sárosy Lajos Gyula)

 

Jogi tanulmányai befejezése után Kapy István, Sáros vármegyei alispán mellett jurátus, t. aljegyző (1837–1838), másodjegyző (1838–1839), Sáros vármegye aljegyzője (1839–1840). Aradon váltótörvényszéki aljegyző (1840–1842), főjegyző (1842–1843), előadó bíró (1843–1848). Pesten a felsőbb váltótörvényszék előadó bírája (1848–1849), elnöke (1849). A Kisfaludy Társaság tagja (1846).

A forradalom és szabadságharc idején Kossuth bizalmas barátja, Debrecenben kormánybiztos (1849). Kossuth biztatására megírta Arany Trombita címmel a magyar forradalom és szabadságharc verses krónikáját. A rendkívül népszerű ponyva jelentős szerepet játszott a magyarországi események népszerűsítésében. A világosi fegyverletétel után a lap fellelhető példányait elkobozták, ám a magyar emigráció külföldön többször is újra kinyomtatta, sőt német fordítását is elkészítette.

A forradalom bukása után egy évig az ország különböző részén bujdosott (távollétében halálra ítélték: 1851). Álnéven nyelvtanításból élt, árulás következtében elfogták, a pesti Újépületben raboskodott (halálra ítélték, 1853; az ítéletet életfogytig tartó várfogságra változtatták, amnesztiával szabadult: 1855). Kiszabadulása után barátai és ismerősei adományaiból élt, több alkalommal is sikertelenül próbálkozott politikai folyóiratok kiadásával. Felolvasó körutakat tartott a magyar forradalom népszerűsítésére: útjai során több alkalommal felségsértő verseit is felolvasta. A hatóságok ismét letartóztatták előbb két évre ismét börtönbe vetették, majd a csehországi Budweisba internálták. Elsajátította a cseh nyelvet, és több klasszikus magyar szerzőt (pl.: Petőfi, Vörösmarty) tolmácsolt csehül. Élete végén visszatérhetett Pestre, ahol Trombita c. folyóiratot alapított (1861).

 

 

(A kép forrása: Wikipédia)