Rövid leírás

Sauer Ignác

 

Orvosi tanulmányainak befejezése után bécsi kórházakban másodorvos (1826–1830), a bécsi árvaház és kórház főorvosa (1830–1831), a bécsi kolerakórház főorvosa (1831–1832), a bécs-lipótvárosi börtön orvosa és Gross-Enzensdorfban városi orvos (1833–1837), a bécsi büntető-törvényszéki kórház első orvosa (1837–1842).

A pesti tudományegyetemen a gyakorlati orvostan h. (1842–1843), ny. r. tanára (1843–1863), az orvostudományi kar dékánja (1860–1861) és az egyetem rektora (1862–1863). A forradalom és szabadságharc idején országos főorvos (1848–1849; emiatt katedráját a bukás után egy évre elvesztette), ismét országos főorvos (1861–1862).

A szív megbetegedéseivel, a gerinc és a bőr betegségeivel foglalkozott. Pályafutása kezdetén részt vett a galíciai (1831) és a csehországi kolerajárvány megfékezésében (1832). Pesten, egyetemi ny. r. tanári székfoglalóját elsőként tartotta meg magyar nyelven (1843), ill. később is kezdeményezte a magyar nyelvű orvosi oktatás általánossá tételét.

 

 

(A kép forrása: Wikipédia)