Rövid leírás
Az illegális munkásmozgalom tagja (1922-től); az MSZMP kulturális rendezvényei zenei műsorainak irányítója (1925). A Modern Magyar Muzsikusok Szabad Egyesületének alapító tagja (Kadosa Pállal, Szelényi Istvánnal és Kelen Hugóval, 1926), az Alkoholellenes Munkásszövetség kórusa, ill. utódja, a 100% kórus vezetője (1927–1931). Pártutasításra Berlinben, az emigráns magyar írók és újságírók között végzett szervezőmunkát (1931–1932), Moszkvában telepedett le (1932–1938), a Szovjet Zeneszerzők Egyesülete nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó osztályának vezetője (1938–1945).
A II. világháború idején, főhadnagyi rangban, a Vörös Hadsereg politikai tisztjeként részt vett a voronyezsi, a Kárpátok alatti harcokban és Budapest ostromának hadműveleteiben. A Vörös Hadsereg lapjának, az Új Szónak munkatársa (1945 ősze). A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán a zeneszerzés tanszak tanszakvezető r. tanára (1945–1952), főisk. tanára (1952–1967); a főiskolát vezető ún. hármas tanács tagja (1957–1958), igazgató, ill. főigazgatója (1958–1967).
Kórusfeldolgozásai, dalai az 1930-as évek második felétől váltak ismertté. A kodályi stílusból kiindulva, világos, diatonikus stílusban, főként kórus- és kamaraműveket, szviteket, zongoradarabokat írt. Egyetlen operáját (Légy jó mindhalálig) betegsége miatt nem tudta befejezni (Borgulya András fejezte be; bem.: 1975. dec. 5., Erkel Színház).