Rövid leírás
Rudnán, a szerb Nikolics család nevelője (1830–1836); a családdal Karlócán (1830–1832), Pesten (1832–1834), Eperjesen tartózkodott (1834–1835). A pesti evangélikus egyház első lelkésze (1836–1860); közben, a forradalom és szabadságharc idején Kossuth híve (1848–1849), az ő ösztönzésére indította el és szerkesztette a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapot (1842–1848).
A bukás után bujdosni kényszerült (Orosházán élt), az 1850-es évektől egyházában ismét aktív lelkészi és közéleti tevékenységet fejtett ki, részt vett a protestáns pátens elleni mozgalom szervezésében (1859). A bányai evangélikus egyházkerület püspöke (1860–1872). Országgyűlési képviselő (1865–1868). A Kisfaludy Társaság tagja (r.: 1838).
Soproni diákévei alatt, Kis János buzdítására kezdett el irodalommal foglalkozni (első verse Kisfaludy Károly Aurórájában jelent meg, 1830). Verseken kívül szatírák írt, klasszikus ókori görög és latin szerzőket, valamint Goethe munkáit tolmácsolta. Több tankönyvet és imakönyvet írt és szerkesztett. Az evangélikus egyház egyik legjelentősebb 19. századi hitszónoka volt.