Rövid leírás
A pesti ítélőtábla joggyakornoka (1865–1867), az Igazságügyi Minisztérium segédfogalmazója (1867), fogalmazója (1867–1871), titkára és a pesti főügyész helyettese (1871–1890). A kir. Kúria bírája (1890. márc.–1900. jún.), a sajtóügyek, majd az ítélőtáblai döntések kiegyenlítése végett megalkotott ún. kúriai határozatok előadója, egyúttal az Igazságügyi Minisztériumban a büntetőjogi kodifikáló bizottság elnöke (1887–1889). Budapest főügyésze (1900–1902), koronaügyész (1902–1910). A második Khuen-Héderváry- és a Lukács-kormány igazságügy-minisztere (1910. jan. 17.–1913. jan. 4.); közben vallás- és közoktatásügyi miniszter is (1910. jan. 17.–márc. 1.). A Nemzeti Munkapárt programjával országgyűlési képviselő (Szombathely, 1910–1918). A párt liberális szárnyához tartozott, támogatta az általános választójog bevezetését és a polgári demokratikus szabadságjogok kiterjesztését. Ezért a Lukács-féle választójogi törvényjavaslat benyújtása után (1912. dec. 31.) megvált tárcájától, elfogadását követően a pártból is kilépett (1913. márc. 8.).
Az ügyvédvizsgáló bizottság tagja (1876-tól) és másodelnöke. A budapesti tudományegyetem jog- és államtudományi kara államvizsgálati bizottságának tagja (1889-től). A Magyar Jogász Egyesület igazgatóválasztmányának tagja (1889-től), alelnöke. Az Országos Statisztikai Tanács tagja (1890-től). A budapesti unitárius egyház gondnoka, országos főtanácsának tagja.