Rövid leírás
A szabadságharcban nemzetőr-főhadnagyként vett részt Komárom védelmében (1849), a bukás után sógora, Beöthy Zsigmond komáromi (1849–1853), majd Samarjay Károly pozsonyi ügyvédi irodájának ügyvédgyakornoka (1854–1864). Pozsonyban (1864–1869), Pesten biztosító társasági tisztviselő (1869–1872). A budapesti Egyetemi Könyvtár másod-könyvtártisztje (1872–1875), első őre (1875–1888); közben a könyvtár mb. igazgatója (1876–1879). A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára (= Országos Széchényi Könyvtár) Hírlapkönyvtárának őre (1888–1901), igazgatóőre (1901–1910), osztályigazgatója (1910–1913). A Petőfi Társaság (r.: 1907) és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság(t.: 1911).
A tudományos bibliográfia és az ún. biobibliográfia magyarországi megteremtője. Nevéhez fűződik a mai OSZK Hírlapkönyvtárának megalapítása (1884), ill. az ott kialakuló bibliográfiai tevékenység és az ezzel összefüggő rendszeres adatszolgáltatás megszervezése. Elsőként állította össze a magyarországi újságok jegyzékét (1873–1894: a Vasárnapi Ujságban; 1895–1913: a Magyar Könyvszemlében). Fő műve, a Magyar írók élete és munkái (I–XIV. köt. Bp., 1890–1914) c. életrajzi lexikon, a magyar bibliográfiai irodalom klasszikusa. A kb. 30 ezer életrajzot tartalmazó biobibliográfiában megtalálható szinte valamennyi, az 1900-as évek elejéig Magyarországon élt, magyar vagy idegen nyelven alkotó tudományos, szak- és szépíró életrajza, akinek műve jelent meg vagy kézirat maradt utána. A tervezett pótkötetekhez gyűjtött hatalmas anyagát az OSZK-ra hagyta.