Rövid leírás
A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Könyvtára (= Országos Széchényi Könyvtár, OSZK) ideiglenes ADOB-os gyakornoka (1934–1943), az MNM Elnöki Hivatalának vezetője (1945–1947). Az OSZK főigazgatója (1947–1948), a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) Egyetemi és Tudományos Főosztályának vezetője (1948–1949), Magyarország római követe (rk. követi és meghatalmazott miniszteri rangban, 1949–1950), a Közoktatásügyi Minisztérium (1950–1951), a Felsőoktatási Minisztérium Egyetemi Főosztálya vezetője (1951–1952). Az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke tanszékvezető egy. tanára (1953. júl. 17.–1980. jún. 30.). Az MTA–TMB alapító tagja, titkára (elsőként, 1952–1963), elnöke (1963-tól). Az MTA I. Osztálya vezetőségi tagja, osztálytitkár-helyettese (1952-től). Az MTA Irodalomtudományi Bizottsága tagja. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnöke (1976–1985). Az MTA Elnöksége tagja (1973. máj. 11.–1976. máj.). Az Irodalomtörténeti Közlemények (1953–1959), a Kortárs (1957–1962), az Acta Litteraria c. folyóiratok szerkesztője (1966–1982).
A régi magyar irodalom mellett a 20. századi magyar irodalom kérdéseivel, irodalompolitikai kérdésekkel, modern európai (pl. spanyol) irodalommal is foglalkozott. Monográfiát írt – többek között – Szenci Molnár Albertről, Federico García Lorcáról, vizsgálta a reneszánsz és a barokk irodalom, az erdélyi magyar irodalom problémáit. Jelentős szerepet vállalt az 1960-as évek irodalmi, irodalomelméleti vitáiban, ezzel kapcsolatos tudományszervezői tevékenysége is értékes.
Egyetemistaként a Szegedi Fiatalok Mozgalmának alapító tagja, majd rendszeresen részt vett az illegális antifasiszta megmozdulásokban (pl.: a Petőfi-szobor megkoszorúzásánál, a Kossuth- és a Táncsics-sírnál tartott demonstrációkon). Az FKgP ún. polgári tagozatának tagja (1941–1945).