Rövid leírás
Nagy nyugat-európai utazást tett Svájcban, Franciaországban, Hollandiában és Nagy-Britanniában (br. Eötvös Józseffel, 1835–1837), a Magyar Kir. Kamara fogalmazó-gyakornoka (1837–1838), felhagyott az állami szolgálattal, csak történeti és közgazdasági munkásságának élt (1838–1843). Zólyom város országgyűlési követeként (1843–1844) a kereskedelmi ügyek tárgyalására kiküldött bizottság tagja, egyúttal a Pesti Hírlap munkatársa is. Itáliában, Görög- és Törökországban tett nagyobb utazást (1846–1848), hazatérése után Pest város terézvárosi kerületének országgyűlési képviselője (1848), a Helytartótanács ideiglenes sajtórendészeti osztályának tagja (1848. márc. 16-ától). A forradalom idején a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium államtitkára (1848. ápr. 27.–1848. szept. 28.), egyúttal a minisztérium ügykezelésének vezetője (1848. szept. 12.–1848. szept. 28.). A forradalmi események elől – br. Eötvös József családjával együtt – Münchenben telepedett le (1848–1850).
Hazatérése után családja Békés vármegyei birtokán gazdálkodott, a Bach-korszak idején visszavonultan élt (1850–1860). Békés vármegye alispánja (1860–1861), tb. táblabírója (1861-től). A Gyomai választókerület országgyűlési képviselője (1865–1869). Az 1840-es években a reformellenzék centralista szárnyához tartozott, a forradalom idején br. Eötvös József mérsékelt nézeteihez állt közel, később a Deák-párt befolyásos tagjaként támogatta a kiegyezést. A Lónyay-, a Szlávy-, a Bittó-kormány, majd Tisza Kálmán kormányának vallás- és közoktatásügyi minisztere (1872. szept. 4.–1888. aug. 22.), egyúttal földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter is (1876. aug. 21.–1878. dec. 5.). Az MTA elnöke (1885. máj. 28.–1888. aug. 22.).
Miniszterségének idején először rendezte törvény útján a népiskolai tanítók nyugdíját (1875), a népiskolai hatóságok ügykörét (1876), kötelezővé tette a magyar nyelv oktatását a népiskolai tanintézetekben (1879), elfogadtatta a középiskolákról és azok tanárairól szóló törvényt (1883); intézkedései jelentősen hozzájárultak a magyar oktatásügy fejlődéséhez.
(A portrékép forrása: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/d2/Trefort_%C3%81goston_Ellinger.jpg)