Nemzeti Sírhelyek


Varga László

Rövid leírás

Varga László

Budapesti lakásán alakult meg az akkor illegális Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP, 1944. nov. 30.). A II. világháború után a Demokrata Néppárt (DNP) nevet felvett KDNP intézőbizottságának tagja és a párt főügyésze (1945. febr.–1948). Az FKgP-vel kötött megállapodás értelmében (mivel pártja önállóan nem indulhatott a választásokon) a fővárosi törvényhatósági bizottság tagja (1945. okt.–1948). A DNP országgyűlési képviselője (Nagy-Budapest, 1947–1948). Az Országgyűlésben fellépett az MKP hatalmi túlkapásai ellen, ám egy védőbeszéde miatt ellene indított népügyészségi eljárás következtében, a várható letartóztatás elől kénytelen volt elmenekülni az országból (1948. nov. 3.).

Ausztriában (1948–1949) és Svájcban élt (1949–1950), a zürichi magyar nyelvű Híradó szerkesztője (1949–1950), majd az USA-ban, New Yorkban telepedett le (1950). A Szabad Európa Bizottság Sajtóosztályának munkatársa (1950–1961), a Committee for Selfdetermination nevű nemzetközi program elnöke (1961–1964), majd New Yorkban önálló ügyvédi irodájának vezetője (1964-től). Jelentős szerepet játszott az amerikai magyar emigráció életében: a Keresztény Népmozgalom szakszervezeti felelőse, a Közép-európai Kereszténydemokrata Unió alapítója. A Magyar Nemzeti Bizottmány, majd a menekültkormányként működő Magyar Bizottság tagja (1976–1990).

Hazatelepülése után a DNP utódaként újjászervezett KDNP intézőbizottságának tagja (1989–1990), társelnöke (1990. ápr.–1991. márc.), elnökhelyettese (1991. márc.–1995. febr.). A KDNP országgyűlési képviselője (országos lista, 1994–2003), a parlament korelnöke (1994, 1998, 2002); a párton belüli viták során a Giczy György-féle vezetés kizárta a pártból (1997. júl.). A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség egyik alapítója (1997. aug. 30.), elnökségi tagja és vétójoggal rendelkező alelnöke (1997–2002). Miután 1997. évi kizárását egy bírósági döntés érvénytelennek nyilvánította, az újjászervezett KDNP elnöke (2002. nov.–2003. máj.).