Rövid leírás
Sopronban, az Esterházy hercegek főügyésze mellett joggyakornok (1845–1846), Pesten és a pozsonyi országgyűlésen jurátus (1846), Vahot Imre meghívására a Pesti Divatlap munkatársa és az Életképek, valamint a Jelenkor novellistája (1846–1847), Győrött ügyvéd (1847–1848). A forradalom és szabadságharc idején A nép barátja c. lap szerkesztője (kezdetben Arany Jánossal, 1848–1849). A bukás után bujkált, majd Pesten feladta magát (börtönbe vetették, kiszabadulása után eltiltották az ügyvédi pályától: 1849–1851). Kiszabadulása után kizárólag irodalommal foglalkozott (1851-től).
Számos képes naptárt szerkesztett (Falu Könyve, 1851; Vas Gereben Nagy Naptára, 1854; Vas Gereben Kis Képes Naptára 1854–1856; Tárca Naptár, 1856). A Peleskei Nótárius c. „mulattató hetilap“ (1858), a Képes Ujság szerkesztője (1859–1861). Népies életképeket, anekdotákat, vidám történeteket írt, az 1850-es években Jókai mellett a legnépszerűbb magyar író volt, néhány színművét a pesti Nemzeti Színház is sikerrel játszotta.