Rövid leírás
A Vízi és Építészeti Főigazgatóság nagyváradi mérnöki hivatalának napidíjas mérnöke (1819–1823), a Duna-felméréshez beosztott mérnök (1823–1829), a munkálatok vezetője (1829–1833), az al-dunai vízi út (1833–1834), a Vaskapu szabályozási munkálatainak irányítója (1834–1837). A Vízi és Építészeti Főigazgatóság budai központjának első hajózási mérnöke (= főmérnöke 1837–1841), központi hajózási felügyelője (1841–1846).
Nevéhez fűződik az Al-Duna-szabályozás terveinek elkészítése, majd az 1838-as nagy pesti árvíz idején, a tapasztalatok alapján javasolta egy pesti állóhíd megépítését. Hajózási főmérnökként elkészítette a Duna és mellékfolyói tengerszint feletti magasságának meghatározását. Az országos alapszint segítségével először lehetett az ország valóságos magassági viszonyait meghatározni. Ezt követően a műszaki gyakorlatban a vízrajzi szintezéseknél nyert és az Adriai-tenger szintjére vonatkoztatott magasságokat Vásárhelyi-féle magasságoknak nevezték. Utolsó éveiben elkészítette az árvizekkel leginkább sújtott Felső-Tisza vidékének vízszabályozási terveit. Vásárhelyi 1845. június 8-án tette le József nádor asztalára „Előleges javaslat...”-át, amelyben a szabályozás főbb irányelveit és az elvégzendő munkákat körvonalazta. Elképzeléseit egy Széchenyi által vezetett bizottság elfogadta, s a nádor ennek alapján megbízta Vásárhelyi Pált egy – immár az egész folyóvölgyre kiterjedő – Tisza-szabályozási terv elkészítésével. A Tisza-szabályozási terv a kortársak között heves vitákat váltott ki, s az egyik ilyen vita alkalmával, amely Pesten, a Tiszavölgyi Társulat választmánya előtt zajlott, Vásárhelyi rosszul lett és még aznap éjjel, 1846. április 8-án elhunyt.