Rövid leírás
a József Műegyetem Ókori Építéstani Tanszéke tanársegéde (1907–1911), egy. adjunktusa (1911–1914), az I. világháborúban mérnök törzskari zászlósként frontszolgálatot teljesített (1914–1917). A Fővárosi Közmunkák Tanácsa Városrendezési Osztálya vezetője (1919–1923); osztálytanácsosi (1921–1922), miniszteri tanácsosi rangban (1922–1923). A József Műegyetemen, ill. a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az ókori építéstan ny. r. tanára (1923–1939); közben a Mérnöki és Építészeti Osztály dékánja (1930–1932), majd az egyetem rektora (1938–1939). Kormánypárti programmal a Szombathely–kőszegi választókerület országgyűlési képviselője (1939–1944). A Felsőház tagja (1938–1939). A Képzőművészek Országos Egyesülete és a Magyar Mérnök- és Építész Egylet elnöke (1934–1937).
A magyarországi historizáló építészet egyik legjelentősebb képviselője; munkáiban a barokk építészet elemeit a funkcionális igény kielégítésével igyekezett összeegyeztetni. Meghatározó szerepet játszott Eger város barokk jellegének megőrzésében (pl.: a pénzügy-igazgatóság épülete, Korona Szálló, ill. a Líceum és a minorita templom restaurálása stb.). Nagyméretű klinkerépületei (pl. budapesti V. kerületi, Madách tér) már a modern építészeti törekvések hordozói. Egyéb munkái közül kiemelkedik a debreceni Szent Anna- és a gyöngyösi Szent Bertalan-templom restaurálása.