Rövid leírás
Tanulmányai befejezése után Pollack Mihály munkatársaként részt vett a Ludovika Akadémia és a Magyar Nemzeti Múzeum építésén (1835–1836), mjd Prágában és itáliai városokban képezte magát. Hazatérése után sorra építtette a korszak emblematikus épületeit Pest-Budán (bérpaloták, margitszigeti épületek stb.) és vidéken (főúri kastélyok, templomok stb.). Fő művei a budapesti Operaház, amely Palladio nyomán kialakított festői homlokzata, belső terei és lépcsőháza révén a kortárs európai építőművészet kimagasló alkotása. A Magyar Mérnök- és Építész Egylet elnöke. Budapest főváros törvényhatósági bizottságának tagja (1873–1891). A Főrendiház tagja (1885-től).
Ismertebb épületei: gr. Festetich-palota (Budapest, VIII. kerület, Bródy Sándor utca 3., 1862) gr. Károlyi-palota (Budapest, VIII. kerület, Pollack Mihály tér 8., 1863–1865); régi képviselőház (Budapest, VIII. kerület, Bródy Sándor utca 8., 1865–1866); ferencvárosi plébániatemplom (Budapest, IX. kerület, Bakáts tér, 1867–1879); Szent István-bazilika (Kauser Józseffel, Budapest, V. kerület, Szent István tér, 1868–1902); Margit-fürdő (Budapest, XIII. kerület, Margit-sziget, 1869–1871; lebontva: 1958); Fővámház (Budapest, IX. kerület, Fővám tér 8., 1871–1874); Várkert-bazár (Budapest, I. kerület, Ybl Miklós tér 2–6., 1872); Várkert-kioszk (Budapest, I. kerület, Ybl Miklós tér 9–11., 1874–1879); br. Wenckheim-kastély (Ókígyós, 1875–1879); Magyar Kir. Operaház (Budapest, VI. kerület, Andrássy út 22.); gr. Károlyi-kastély (Parád és Stomfa, 1880 k.); Schossberger-kastély (Tura, 1883).