Rövid leírás
A MÁV tervezőmérnöke (1900–1903), Hódmezővásárhely (1903–1908), Debrecen város főépítésze (1908–1935) és a város műszaki osztályvezetője (1923–1935). Az I. világháborúban, mint utásztiszt szolgált (1914–1918), ekkor tervezte és építette a Belgrádot Nissel összekötő utat.
Jelentős szerepet játszott Debrecen modern arculatának kidolgozásában, nevéhez fűződik a város szabályozási tervének elkészítése (1928–1930). Az ún. északi téglaépítészet magyarországi meghonosítója, kiemelkedő mestere. Legjelentősebb alkotása a debreceni köztemető: körutas, íves sétányainak fókuszába állította a Ravatalozót, s ennek tengelyében sugárutat nyitott a Csónakázótó felé. A Ravatalozó építészeti megoldását festőművészek és iparművészek – részben debreceni művészek – alkotásaikkal méltó módon egészítették ki. Az épületről írt korabeli elemzésekben jeles építészek leginkább a mű magyarságát emelték ki. Egyéni stílusát leginkább az jellemzi, hogy a szecesszió korstílusát szerencsésen ötvözte az erdélyi népi építészet legnemesebb hagyományaival. Figyelmet érdemelnek épületei fadíszítései: a gerendavégek hagyományidéző faragásai, a tető vonalvezetését hangsúlyozó szegélyek és a belső terek nemes egyszerűséggel megformált lépcsői. Debrecenen kívül számos épületet tervezett Hódmezővásárhelyen és néhányat Tiszalökön is.
(A kép forrása: varoskozpont.hu)