Nemzeti Sírhelyek


Juhász Nagy Sándor (Juhász-Nagy Sándor)

Rövid leírás

Juhász Nagy Sándor (Juhász-Nagy Sándor)

 

Debrecenben, ügyvédi irodájának vezetője (1910–1918). A Függetlenségi és ’48-as Párt tagja, a pártszakadáskor a gr. Károlyi Mihály vezette radikálisabb, földreformot és a titkos választójog bevezetését követelő csoportosuláshoz csatlakozott (1916), az időközi választások jelöltjeként Hajdúszoboszló országgyűlési képviselője (1917. júl.–1918). Az őszirózsás forradalom győzelme után, a Károlyi-kormány Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumának (VKM) politikai államtitkára (1918. nov.–1919. jan.), Lovászy Márton lemondása után államtitkárként a tárca vezetője (1918. dec. 22.–1919. jan. 22.), a Berinkey-kormány igazságügy-minisztere (1919. jan. 25.–1919. márc. 21.). A Tanácsköztársaság alatt visszavonultan élt Debrecenben, a bukása után Bécsbe emigrált, ahol jogtanácsosként dolgozott (1919–1923). A Debreceni Reformtársaság alapító elnöke (1912), a debreceni református egyház főjegyzője (1913–1919), a Tiszántúli Református Egyházkerület főjegyzője.

Hazatérése után ismét Debrecenben ügyvéd (1923-tól), ellenzéki programmal országgyűlési képviselőjelölt (1921). Az 1930-as évektől a németellenes, antifasiszta erők összefogását szorgalmazta, baráti kapcsolatba került Bajcsy-Zsilinszky Endrével. Az ország német megszállása után a Gestapo letartóztatta (1944. ápr. 16.), a református egyház tiltakozására szabadon engedték (1944. ápr. 22.), illegalitásba vonult, a front átvonulásáig Kaba határában bujkált. A II. világháború után, a szovjet hatóságok felkérésére bekapcsolódott az Ideiglenes Nemzetgyűlést előkészítő munkákba (1944. nov. 26-ától), a Debreceni Nemzeti Bizottság elnöke (1944. dec. 5-étől). Bár felvetődött a neve, elhárította az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöki posztját, s kormánytagságot sem vállalt. Pártonkívüliként az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (1944. dec.–1945. nov.), első alelnöke (1944. dec. 21.–1945. nov. 4.), majd párton kívüli közéleti személyiségként nemzetgyűlési képviselő (1945. nov.–1946. máj.). Az őszirózsás forradalomról, ill. gr. Károlyi Mihály kormányáról szóló visszaemlékezése fontos kordokumentum.

(A kép forrása: http://kaba.hu/szulotteink/)