Rövid leírás
Az aradi főreáliskola (1877–1886), a budapesti VII. kerületi Barcsay utcai főgimnázium r. tanára (1886–1892). A budapesti tudományegyetem magántanára (1888–1892), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen az egyetemes történet ny. r. tanára (1892–1919); közben a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar dékánja (1896–1897, 1907–1908, 1919–1921), a megszüntetett kolozsvári egyetemet helyettesítő ún. felekezetközi főiskola ny. r. tanára (1919–1921), a főiskola felszámolása után Magyarországra költözött.
A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a középkori történet ny. r. tanára (1921–1925). Középkori és kora újkori magyar és egyetemes történelemmel, elsősorban a magyarországi parasztmozgalmak (pl. Dózsa György-féle parasztfelkelés, Péró-lázadás stb.) és szabadságküzdelmek (Rákóczi-szabadságharc és 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc) történetével, a történetírás általános kérdéseivel foglalkozott. Pályája elején „humoristikus” dolgozatokat írt az Üstökösbe (1867-től), ill. több verse, hazafias költeménye és műfordítása s megjelent helyi (= nagyváradi) és fővárosi lapokban. Hatodikos gimnazista korában ugyanakkor már elkészítette első komolyabb történeti dolgozatát (Bihar vármegyéről; folytatásokban a Nagyváradi Lapok közölte, 1868-ban). Később érdeklődése megmaradt a történettudomány mellett: alapvető monográfiát írt Arad vármegye és Arad város történetéről és több történeti életrajzot készített, amelyek közül II. Rákóczi Ferencről szóló, háromkötetes munkája (1907–1910) a nemzeti romantikus szemléletű történetírás egyik legkiemelkedőbb teljesítménye.
Szekfű Gyula A száműzött Rákóczi (1913) c. művének megjelenése után hosszas, személyeskedésektől sem mentes vitába keveredett a szerzővel: összecsapásuk a nemzeti romantikus irányzat és a Szekfű-féle új történelemszemlélet első, igen nagy közéleti-társadalmi visszhangot kiváltó konfliktusa volt. Forráskiadói tevékenysége is jelentős, számos népszerű történelem- és földrajztankönyv szerzője és szerkesztője. Muzeológusként létrehozta az aradi líceum régiséggyűjteményét, majd Dömötör Lászlóval egy aradi múzeum felállításán munkálkodott.
(A kép forrása: https://www.arcanum.hu/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/m-76AF9/marki-sandor-76C31/)