Rövid leírás
Az Országos Betegsegélyző Pénztár tisztviselője (1905–1909), az I. világháború idején hadifestő (Mednyánszky-portré); belépett a Vörös Hadseregbe (1919). Testvérével, Remsey Zoltánnal létrehozta a Spirituális Művészek Szövetségének Fáklya c. lapját (1932–1934), megalapította az Új Szalon nevű kiállítóhelyiséget (Kató Kálmánnal, 1935), a Nemzeti Figyelő c. lap munkatársa (1937–1941).
A gödöllői művésztelepen monumentális bibliai jeleneteket, a magyar mondavilág témáit feldolgozó alkotásokat készített. Az 1910-es években síkszerű ábrázolással, erős kontúrvonalakkal határolt, dekoratív színeket alkalmazó, expresszív szemléletű, alakos kompozíciókat, szegény embereket ábrázoló és groteszk népi zsánerjeleneteket festett (Igában, 1907; Koldus, 1912; Énekes koldusok, 1913), az 1930-as években újfajta fényábrázolással próbálkozott, a képfelületet sugársávokkal tagolta (Pesti figurák, 1938). 1940 után szőnyegeket, üvegablakokat, faliképeket is tervezett (A magyar reformáció szellemtörténete, Budapest, Lónyai utcai gimnázium, 1942–1943). 1957. évi franciaországi utazása után alkotta párizsi képei sorozatát. Írói munkássága is jelentős, több kötete jelent meg (verseskötetei: Tűzrakó; A fénytorony; Szent Turul), Martinuzzi c. drámáját a Kolozsvári Nemzeti Színház mutatta be (1942).
(A kép forrása: Wikipédia)
Irodalom
http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Remsey_Jen%C5%91_Gy%C3%B6rgy