Nemzeti Sírhelyek


Manno Miltiades

Rövid leírás

Manno Miltiades

Pancsova, 1879. március 3. – Budapest, 1935. február 16.) Kiváló magyar sportember, labdarúgó, a BTC játékosa, atléta, úszó, evezős, gyorskorcsolyázó, kerékpáros, szobrász, festő és grafikus művész, huszárköltő, olimpiai ezüstérmes,az első (és második) magyar futball gólkirály, igazi polihisztor.

 

Manno Miltiades a huszadik század első harmadának különös művész-polihisztora, és egyfajta allround sportembere – labdarúgóként ő az első (és második) magyar gólkirály, ezenkívül úszott, futott, korcsolyázott, válogatott evezős, atléta volt, de a kerékpár és sí sportágakban is szép sikereket ért el.

 

Emigráns görög família leszármazottja. A millenniumi időkben már a Magyar Úszó Egyesület tagja, atlétaként is szerepelt versenyeken, majd a Budapesti Torna Club (BTC) labdarúgócsapatának középcsatára lett. 1901-1902-ben az első két magyar bajnokság gólkirálya volt és csapatával, a BTC-vel megnyerte a bajnokságot is. Ekkor szerepelt (nem hivatalos találkozókon) a válogatottban is. 1901-ben 17 gólt lőtt 6 mérkőzésen, ami azóta is megdöntetlen rekord.                                              

 

Egy nap kerékpárra ült, és abban is bajnok lett, ugyanis 1898-ban, az akkor legjelentősebb hazai kerékpárverseny, a Siófok–Budapest táv első helyezettjeként ünnepelték a célnál.

 

Telente sem tétlenkedett. Feltűnt a városligeti műjégpálya jegén és az itthon akkoriban kialakuló gyorskorcsolya egyik első itthoni bajnoka lett 1900-ban.

A magyar gyorskorcsolyázó bajnokságon egyébként már akkor az indulásnál ugyanazokat a versenytávokat kellett teljesíteni a versenyzőknek, mint a világversenyeken: az 500, 1500, 5000 és 10000 méteres távokat.

Nem kellett sokat várni az első nemzetközi sikerre sem. 1903-ban 500 méteres távon ezüstérmet szerzett az osloi Európa-bajnokságon. Még ugyanebben az évben egy bronzot hozott haza a szentpétervári világbajnokságról, szintén 500 méteres távon. Két évvel később, 1905-ben a davosi Európa-bajnokságon ismét összejött az ezüstérem, 1908-ban a klagenfurti Európa bajnokságon pedig az 5. hely jutott neki.

Közben az egyik itthoni versenyen elért eredményével felkerült a Magyar Gyorskorcsolyázók Örökranglistájára, (BKE színeiben, 47.6 – Budapest 1908.02.). 1909-ig összesen négy gyorskorcsolya nemzeti bajnoki címet gyűjt be. 1909-ben Budapest rendezte a gyorskorcsolya Európa-bajnokságot, itt a szokásos 500 méteres távon ugyanúgy 5. helyet ér el, mint egy évvel korábban.

 

1912-ben a stockholmi olimpiai játékokon a magyar evezős  nyolcas tagja volt.

 

Az első világháborúban is részt vett, mint honvédhuszár vonult be, többször megsebesült – egyebek mellett a galíciai csatában – majd hazatérve és sebesüléseiből felépülve, visszavonult a versenyzéstől.

 

A civilben festőművész és grafikus Manno Miltiades már mint huszár százados több képet készített a tragikusan végződött ütközet helyszínéről. Ugyancsak Manno terve alapján mintázta később Nemes György azt a lovasrohamot ábrázoló, bronzból öntött emléktáblát amelyet végül is a Kerepesi úti huszárlaktanya bejáratánál helyeztek el. Karikaturistaként mint Manno szignálta rajzait. A képzőművészet tudnivalóit 1905-től Münchenben a Képzőművészeti Akadémián sajátította el. Alkotásainak leggyakoribb témája a sport.

 

1919-ben a kommün bukását követően a Tanácsköztársaság visszásságait bemutató, szókimondó plakátjai, rajzai miatt a szocialista érában, mint afféle horthysta polgári művész lett elkönyvelve, munkásságáról alig-alig jelent meg méltató cikk, személye pedig idővel – méltánytalanul – feledésbe merült.

 

1928-ban megtervezte a Ferencvárosi Torna Club labdarúgó-szakosztályának hivatalos jelvényét. A sas a karmai között tart egy futball labdát, és egy pajzs alakú Ferencváros feliratú zöld-fehér csíkokkal ellátott címert. Ez a futball szakosztály külön címere, természetesen az eredeti kör alakú egyesületi címer használatával egyetemben. A jelvény a mai napig élő címere az FTC-nek, a szurkolók körében rendkívüli népszerűségnek örvend.

 

Utolsó nagy sikerét 1932-ben a Los Angeles-i olimpia szellemi versenyén érte el a művészeti versenyek kategóriájában.  Alkotását, a Birkózók szobrot ezüstéremmel jutalmazták.

 

Budapesten halt meg 1935. február 16-án. Síremléke, ahol feleségével és apósával, a kiváló építész Petschacher Gusztávval (1844-1890) egy sírban van eltemetve, ókori görög oszlopot ábrázol.

 

(Batthyány Casino)