Rövid leírás
Zsarnay Ferenc és Csécsi Zsuzsanna fia. Édesanyja Csécsy János, sárospataki tanár unokája volt. Szülei házasságából három fiú született, mindhárman a Sárospatakon tanultak. A legidősebb fiú Ferenc korán megözvegyült Édesanyja mellett maradt és földműveléssel foglalkozott, a második fiú, Imre (meghalt 1870. november 10-én[1]) jogi pályára lépett és előbb Kézsmárkon, majd Losoncon jogtanár lett, később Torna vármegye alispánja lett és többször Torna vármegye országgyűlési követnek választották.
Lajos 1811-ben a sárospataki kollégium növendéke lett, itt végezte a gimnáziumi tanulmányok után a bölcsészetet, jogot és teológiát. 1824-1826-ban Lőcsén tartózkodott, ahol a német nyelvet sajátította el, továbbá megtanult franciául és a rajzban és zenében is tökéletesítette magát. 1827-ben Visszatért Sárospatakra, ahol a retorikai osztály köztanítója, a következő években pedig a keresztény erkölcstannak és a jogi tudományoknak lett helyettes tanára, Kövy Sándor akkor tanár helyett aki már halálán volt. 1829-ben Kövy diákjaival adta elő a közvizsgát és szigorlatot, a diákok között volt Teleki László is.
Megválasztatván a keresztény erkölcstannak s a teológiai tudományoknak rendes tanárává és a főiskola papjává, két évig külföldön tanult, főleg Göttingenben, de megfordult Svájcban is (Basel, Genf, Zürich). Hazatérvén elfoglalta tanári székét 1831-ben. 1848-ban egyházkerületi főjegyzőnek is megválasztották. 1860-ban csaknem egyhangúlag megszavazták Apostol Pál szuperintendens utódjául és a miskolci pap tisztséget is elfoglalta.