Rövid leírás
Sátoraljaújhelyen próbaidős tanár (1839–1841). Tanulmányai befejezése után a piarista rend debreceni (1846–1848), máramarosszigeti gimnáziuma tanára (1848–1849). A kiegyezés után a nagybecskereki, a temesvári, a budapesti, a váci (1867–1871), a veszprémi (1871–1874), a sátoraljaújhelyi gimnázium r. tanára (1874–1879), a magyaróvári főgimnázium r. tanára (1879–1891).
Moson vármegye, ill. Magyaróvár múltjával, valamint a történelem segédtudományaival, főleg heraldikai és genealógiai kutatásokkal foglalkozott. Összegyűjtötte és kiadta Magyarország címereit, munkája (A magyar birodalom vagy Magyarország és részeinek czímerei, 1869) a magyar heraldikai irodalom klasszikusa. Gyakori utazásai során tanulmányozta Budapest, Bécs, Graz, Salzburg, Trieszt, Velence, München, Regensburg és Prága közgyűjteményeit és a híres magángyűjteményeket, beutazta továbbá Szerbiát, Felső-Olaszországot, Bajorországot, Svájcot; részt vett XIII. Leó pápa (uralkodott: 1878–1903) aranymiséjén (1888-ban). Utazásai tapasztalatai alapján kezdeményezte egy Moson megyei múzeumegylet megalakítását, amely a történelem és a régészet valamennyi ágát felkarolta, s megindította a megyei helytörténeti kutatásokat. Kezdeményezésére elkészült Moson vármegye monográfiája (három kötetben, 1896-ban; monumentális művét azonban helyi, személyes okok miatt az egyesület nem jelentette meg!).