Rövid leírás
Emődy István sárospataki gimnáziumi tanár és Csáji Sára (Csáji Márton tiszáninneni református püspök unokája) fia volt. Korán árvaságra jutván, édesanyjával együtt Szikszóra költözött, hol alsóbb iskoláit járta; egy évet Remetén töltött. 1836. november 1. a felsőbb tanulmányok hallgatása végett Debrecenbe ment; akadémiai pályáját 1841-ben végezte s még azon év végén Tisza Lajos házához ment, László, Kálmán és Lajos fiai mellé nevelőül három évre 300 aranyforint évi fizetéssel.
1843-ban otthagyta állását és Pestre költözött, hol 1846. december 19.-én a királyi táblán ügyvédnek esküdött föl. 1848 márciusában tevékeny részt vett Jókai Mórral s Petőfi Sándorral a pesti márciusi ifjak mozgalmaiban. 1848. április 27.-én Klauzál Gábor földművelési miniszter fogalmazónak nevezte ki 800 aranyforint évi fizetéssel. Mint minisztériumi hivatalnokot és nemzetőrt Kossuth Lajos a Dembinszky Henrik által megszállott és a harcszinterét képező vidékre küldte a népfelkelés szervezésére; itt volt 1849. áprilisig, midőn Pestre visszatért és a 8. honvéd-zászlóaljhoz, hova előbb már hadnagyi ranggal kineveztetett, akart belépni; azonban Kossuth Beöthy Ödönhöz küldte Nagyváradra, kivel aztán Brassóba ment, honnét júniusban Bukarestbe kellett volna menniük követségbe, de a román kormány kijelentette, hogy a forradalmi kormánnyal nem akar érintkezésbe lépni, ezért visszatértek és ő Debrecenbe ment; fizetésén felül egy arany napi díja járt volna, de ezen díjakat sem Beöthy sem ő nem vette föl. Ismét Pestre ment, hogy zászlóaljába lépjen, de Szemere Bertalan a hivatalos lap szerkesztését bízta rá.
A szabadságharc után mint kompromittált egyén elvesztette ügyvédi diplomáját, melyet azonban 1852. szeptember 27.-én visszakapott, emellett a fővárosban irodalommal is foglalkozott. 1863 szeptemberében Sárospatakra költözködött, hol a református főiskolában a magyar magánjog tanszékére választották. Mint tanár irodalmi összeköttetéseit megszüntette és egyedül tanári kötelességének élt. 1853-ban lépett először házasságra Gömbös Krisztinával (korábban Vidos Viktorné), aki 1854-ben meghalt; második neje 1863-ban Kovácsy Vilma lett; elsőtől Béla törvényszéki bíró, másodiktól egy fiú- és két leánygyermeke születtek. Latinul, németül, franciául, angolul olvasott és beszélt.