Rövid leírás
A Ludovika Akadémián osztályelsőként végzett, majd katonai tanulmányait Bécsben folytatta.
A hadiiskolai éveket követően a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, majd a pécsi hadapródiskolában tanított.
1914-ben mint alezredes a brassói 24. honvéd gyalogezred I. zászlóaljának a parancsnokaként vonult az orosz harctérre. 1915-től a székesfehérvári 17. honvéd gyalogezred parancsnoka lett és az 1. isonzói csatától a háború végéig az olasz hadszíntéren harcolt. Az utolsó nagy harcokban alakulataival rendre visszaverte az ellenség áttörési kísérleteit. Az összeomlás után ezredét teljes rendben visszavezette Székesfehérvárra.
Számos kitüntetést birtokolt: Vaskorona-rend hadiérme és kard II. osztály; a Lipót-rend lovagkeresztje; Tiszti Arany Vitézségi Érem. Székesfehérvár szabad királyi város díszpolgára.
Emlékét Székesfehérváron nagy becsben tartják: A Székesfehérvári Helyörökségtörténeti Emlékgyűjtemény nagytermében láthatóak Sipos Gyulához kapcsolódó relikviák. 2011-ben Sipos Gyula-szobrot emeltek a városban. 2012 óta Székesfehérvár MJV Közgyűlése Sipos Gyula-díjat ad át évente a legérdemesebb helyi katonák számára.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Sipos_Gyula_(parancsnok)