Rövid leírás
1940-ben szerzett latin-magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát a debreceni egyetemen. Ezt követően Debrecenben, majd Hódmezővásárhelyen tanított. 1945 és 1949 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa volt. 1949 és 1958 között nem publikálhatott. A szélesebb körű ismertséget az 1958-as Freskó és az 1959-es Az őz című regényei hozták el számára. 1985-től a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. Az Európai Tudományos Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja volt megválasztották Debrecen díszpolgárának.
Jelentős művei: Bárány Boldizsár (1958), Pilátus (1963), A Danaida (1964), Abigél (1970), A szemlélők (1973), Az ajtó (1987), Für Elise (2002).
Díjai, elismerései: József Attila-díj (1959,1972), Kossuth-díj (1978), Déry Tibor-díj (1996), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal, polgári tagozat (1997), Magyar Corvin-lánc (2001).