Rövid leírás
A budapesti tudományegyetem magántanára (1888–1890), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen az állattan és az összehasonlító bonctan ny. rk. (1890–1891), ny. r. tanára (1891–1918) és az általa alapított Állattani Intézet igazgatója (1907–1918); közben a Matematikai és Természettudományi Kar dékánja (1894–1895, 1900–1902, 1911–1912), az egyetem rektora (1903–1904). Az összeomlás után, a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen az állattan ny. r. tanára (1919–1922) és a szegedi Állattani Intézet alapító igazgatója (1921–1922). Áttelepült Magyarországra (1920).
Kolozsvárott előbb a br. Bánffy Dezső-féle Újpárt (1904–1913), majd a Függetlenségi Párt tagja, nemzetiségi szakértője (1913–1919). A kolozsvári Nemzeti Tanács elnöke (1918. okt. 31.–dec.), Kelet-Magyarország főkormánybiztosa (1918. dec. 7.–1919. jan.), gr. Károlyi Mihály felajánlotta neki a kultusztárcát, de nem fogadta el (1918. dec. 23.), a megszállás alá került Kolozsvárott a román hatóságok elfogták (1919. jan. 15.), mint „lázadót és felségsértőt” előbb halálra, majd öt év börtönre ítélték (1919. júl.; az ítéletet a bukaresti katonai főtörvényszék megsemmisítette: 1920. aug.). Az Unio szabadkőműves páholy tagja (1900–1922), a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy helyettes-nagymestere (1919– 1922).
Kutatóként elsősorban összehasonlító idegszövettannal foglalkozott, megalkotta az idegsejtek ingerület-vezető képességének elméletét (Apáthy-féle kontinuitás), amely nagy mértékben elősegítette a mai idegszövettani ismereteink fejlődését. Számos, később róla elnevezett mikrotechnikai eljárás kidolgozója (pl. Apáthy-féle rögzítés, Apáthy-féle festés, -aranyozás és -kettősbeágyazás). Az Állattani Tanszék vezetőjeként Kolozsvárott Európa legkorszerűbben felszerelt Biológiai Intézetét hozta létre (1909), nevéhez fűződik a kolozsvári tudományegyetem Szegedre költöztetése (1918).
(A kép forrása: Wikipédia, SZTE Egyetemi gyűjteménye)