Rövid leírás
Gr. Széchenyi István cenki és gr. Károlyi István derekegyházi uradalmának alkalmazottja (1855–1858). A pesti állatorvosi tanintézet tanársegéde (1861–1865), segédtanára (1865–1868), a keszthelyi felsőbb gazdasági tanintézetben az állattenyésztés r. tanára (1868–1869), a debreceni felsőbb gazdasági tanintézet igazgatója (1869–1873). A budapesti állatorvosi tanintézetben, az általa megszervezett Állattenyésztési Tanszék ny. r. tanára (1873–1875), az átszervezés után az állatorvosi akadémia első igazgatója (1875–1884); közben a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium Állategészségi Ügyosztályának vezetője (1880), majd uo. miniszteri tanácsosi rangban az összes gazdasági szakiskola főigazgatója (1885–1904). C. államtitkár (1904-től).
Vezető szerepet játszott a modern magyarországi állatorvosi oktatás és a korszerű állattenyésztés megszervezésében. Kezdeményezésére az addigi Állatgyógyintézet Állatorvosi Tanintézetté alakult (1875), ahol bevezették a hároméves tanfolyamot; amelynek felvételi követelménye a hat középiskolai osztály elvégzése volt. Az intézetet 1881-ben az állatorvosképzés céljaira épült, modern, Steindl Imre által tervezett pavilonokba költöztette, s részben az általa kidolgozott újabb szervezeti szabályzat után a tanintézet a m. kir. Állatorvosi Akadémia nevet vett fel (= az akadémiai rang elérése lehetővé tette a magántanári habilitáció jogát). Nevéhez fűződik továbbá az állattenyésztés több ágában a rendszeres tenyésztés elindítása, ezzel kapcsolatos tudománynépszerűsítő tevékenysége is jelentős. Nádudvari uram néven kiadott, tanító jellegű, gazdáknak szánt „elbeszélgetései” az első magyarországi gazdasági ismeretterjesztő könyvek. Kezdeményezésére alakult meg a Magyar Országos Állatorvos Egyesület (1880. febr. 11-én). Magyarországon elsők között foglalkozott a tenyésztés genetikai (átörökítési) kérdéseivel.