Rövid leírás
A székelyudvarhelyi kollégium, a tordai és a nagyszalontai gimnázium r. tanára (1906–1919). A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Néprajzi Tára tisztviselője (1919–1922), őre (1922–1935), a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőségének előadója (1935–1941), a közgyűjtemények országos felügyelője (1941–1945). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen (1940–1941), a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen a néprajz ny. r. tanára (1941–1945).
A magyar néprajztudomány egyik kiemelkedő jelentőségű, 20. századi kutatóprofesszoraként elsősorban a népi építkezéssel és a népi lakáskultúrával, a népi mesterségekkel és népi hangszerekkel, a népművészet és népnyelv kérdéseivel foglalkozott. A közgyűjtemények országos felügyelőjeként nagy érdemeket szerzett a vidéki múzeumok fejlesztésében, egyúttal sokat tett Erdély, a Dunántúl és a Felvidék néprajzának megismertetése terén. Számos idegennyelvű monográfiában népszerűsítette a magyar néprajztudomány eredményeit. Nagyszalontai tanársága idején, egy helyi Arany János Emlékmúzeum létesítésén fáradozott, felkutatta és összegyűjtötte a költő személyes tárgyait, ill. a családra vonatkozó szalontai dokumentumokat.