Rövid leírás
A Nagy Képes Világtörténet segédszerkesztője és az Uj Magyar Szemle, A Hét és a Vasárnapi Ujság c. lapok munkatársa (1900–1904), a Budapesti Szemle c. folyóirat szerkesztője (1910–1944). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem magántanára (1904-től). A budapesti Nemzeti Színház kormánybiztosa (1933–1934). A Felsőház tagja (1936–1944).
Az MTA főtitkára (1935. nov. 7.–1949. nov. 29.). A Szent István Akadémia tagja (r.: 1923). A Kisfaludy Társaság tagja (r.: 1912) és titkára (1925–1929), másodelnöke (1933–1936), elnöke (1936–1952). A Petőfi Társaság tagja (r.: 1920; t.: 1944). Az Arany János Társaság tagja (t.: 1925). A Színművészeti Tanács tagja (1920–1944). A Magyar Kulturális Egyesületek Országos Szövetsége társelnöke (1944-ig). A Klasszikus Regénytár c. sorozat szerkesztője (I–LX. köt., Ambrus Zoltánnal, 1903-tól).
Irodalomtörténészként klasszikus reneszánsz angol irodalommal, Arany János, Arany László és Madách Imre munkásságával foglalkozott. Családi kapcsolatai révén megszerezte Arany János kézirati hagyatékát (amely Arany László összes kéziratával együtt 1945. jan. 30-án tűzvészben megsemmisült!). Sajtó alá rendezte William Shakespeare összes színművét (I–VI. köt. Bp., 1902), br. Eötvös József összes művét (I–XX. köt. Bp., 1902–1903), ill. Arany János művei kritikai kiadásának első hat kötetét (I–VI. köt. Bp., 1951–1953). Konzervatív szellemű irodalomtörténeti tanulmányain kívül irodalom- és színikritikákat, novellákat, verseket és drámákat is írt. (Drámáinak többségét a budapesti Nemzeti Színház mutatta be). Műfordítóként elsősorban klasszikus angol és német irodalmat tolmácsolt.