Nemzeti Sírhelyek


Csallány Dezső

Rövid leírás

Csallány Dezső

Apja Csallány Gábor régész, múzeumigazgató, anyja Csergő Kornélia. Felesége Jörg Anna. Elemi iskolai és gimnáziumi tanulmányait Szentesen végezte. A szentesi Magyar Királyi Állami Horváth Mihály Gimnáziumban érettségizett 1922-ben. 1932-ben jogi doktorátust szerzett Szegeden a Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán. 1933-ban a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemen régészetből bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1960-ban kandidált.

Szentesen közhivatalnoki állást töltött be a Járásbíróságon 1926–1929-ben. Majd Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban és az Országos Néprajzi Múzeumban gyakornokoskodott, majd a bécsi Naturhistorisches Museum ösztöndíjasaként szerzett tapasztalatokat. 1936-ban a szegedi Somogyi-Könyvtár és Városi Múzeumhoz került múzeumi tisztviselőnek. A szegedi könyvtárat és múzeumot ekkor Cs. Sebestyén Károly vezette, de csak ideiglenes megbízással. 1936 elején Szeged városa pályázatot hirdetett az igazgatói állás betöltésére. 7 fő pályázott az igazgatóságra.[1] A legesélyesebb Banner János egyetemi tanár volt, de a városi közgyűlés meglepetésre Csallány Dezsőt választotta. Több mint nyolc évig volt igazgatója a Somogyi-könyvtárnak és Városi Múzeumnak. 1944 október 9-étől feljebbvalói elküldték a múzeum aranykincseivel együtt, amelyeket ő 1947-ben pontosan vissza is szolgáltatott, máig megvan erről a jegyzőkönyv a Móra Ferenc Múzeumban. Katonáskodott, fogságba került, majd visszajött Szegedre, s a szegedi városi vezetés B listázta, s nem vette vissza állásába, bár három miniszter is visszahelyezte állásába, Szeged város vezetésének ez nem volt elég. 1954-ig alkalmi munkákból élt, 1954-ben a nyíregyházi múzeumban kezdte újra régészeti pályafutását, mint múzeumigazgató. Mind itthon, mind külföldön nagy elismertségnek örvendett, folyamatosan publikálta is a régészeti eredményeket. Hazánk magyar régészeinek egyik kiválósága volt ő mind a szegedi -, mind a nyíregyházi múzeumban. A nyíregyházi múzeumban nyugdíjba menetele után is tevékenykedett, Jósa András munkásságának bibliográfiáját rendezte sajtó alá. Természetesen már az 1960-as években is jó kapcsolatokat ápolt a szegedi Móra Ferenc múzeummal is, annak igazgatójával, Bálint Alajossal.